„Közönséges barázdásbálna” változatai közötti eltérés

Tápláléka a Csendes-óceánban: [[krill]] (köztük: [[Euphausia pacifica]], [[Thysanoessa inermis]], [[Thysanoessa longipes]], [[Thysanoessa spinifera]] és [[Nyctiphanes simplex]]), nagyobb testű [[evezőlábú rákok]], mint például a [[Neocalanus cristatus]], rajhalak: [[Theragra chalcogramma]], [[csuklyás hal]] ''(Mallotus villosus)'' és [[Engraulis mordax]], és [[atlantiTodarodes hosszúszárnyú kalmárpacificus]] ''(Tadorodes pacificus)''.<ref name="ADW"/> Az észak-atlanti-óceánban főleg [[északi krill]]el ''(Meganyctiphanes norvegica)'', Thysanoessa inermisszel és kis rajhalakkal, mint például: a csuklyás hallal, [[hering]]gel ''(Clupea harengus)'' és [[Ammodytes]]-fajokkal ([[Ammodytidae]]) táplálkozik. A Déli-óceánban az [[Euphausia superba]] nevű krill alkotja a táplálék legnagyobb részét.<ref>Reynolds, John Elliott, and Sentiel A. Rommel. 1999. ''Biology of Marine Mammals''. Washington: Smithsonian Institution Press.</ref><ref name="mfr">{{cite journal | author= S.L. Perry | coauthors = D.P. DeMaster, and G.K. Silber | year = 1999 | title = Special Issue: The Great Whales: History and Status of Six Species Listed as Endangered Under the U.S. Endangered Species Act of 1973 | journal = Marine Fisheries Review | volume = 61 | issue = 1 | url = http://spo.nwr.noaa.gov/mfr611/mfr611.htm | pages = 52–58}}</ref> Amint hatalmas száját szétnyitja, a szívóerő hatására betódul a víz és vele a zsákmányállatok, ezek azonban a víz kipréselésekor a szilákon fennakadnak. A vastag, húsos [[nyelv (testrész)|nyelv]] aztán a szűk garat felé tolja őket. A torkon levő barázdák lehetővé teszik, hogy a bálna szájüregének térfogatát még hatalmasabbra növelje, és így egyetlen falásra még nagyobb víztömeget tudjon beszippantani.<ref name="Csodálatos állatvilág - Osztrigák"/>