„I. Mieszko lengyel fejedelem” változatai közötti eltérés

Mieszko körülbelül [[963]]-tól volt fejedelem.<ref name=uralkodok>{{Uralkodók és dinasztiák}}, 471. oldal</ref>

Uralkodásának kezdetén a [[Balti-tenger]]től délre élő [[wieleták]] és [[voliniaiak]], és szövetségesük, [[Wichman szász gróf]] elleni harcok kötötték le. Pogány nejeit elűzte és Dombrovka cseh keresztény hercegnővel kelt egybe.<ref name=pallas/> [[964]]-ben megkeresztelkedett,<ref name=pallas/><ref>Az U. és d. szerint [[966]]-ban. (471. o.)</ref>, {{forr|szöveg=valószínűleg első felesége hatására, de lehet, hogy azért, hogy elkerülje az összeütközést a keresztény [[Német-római Birodalom]]mal}}. Templomot építtetett [[Szent György]]nek [[Gniezno|Gnieznóban]], [[968]]-ban [[Poznań]]ban pedig megalapította az első lengyel [[katedrális]]t. A katedrálist [[Szent Péter]]nek szentelték. Posen lett az első [[püspökség]] székhelye.<ref name=pallas/>. A fejedelem [[Szent Adalbert]] prágai érseket és hittérítőt is támogatta.<ref name=pallas/>

Mieszko idején nem volt lengyel főváros, ehelyett több várat épített. A legfontosabb volt ezek közül [[Poznań]], [[Gniezno]] és [[Ostrów Lednicki]]. Az utóbbi 140 méter átmérőjű gyűrűs erődítmény volt. Falain belül kőpalotát építtetett magának.

Vannak történészek, akik szerint Mieszko hűséget esküdött [[I. Ottó német-római császár|I. Ottó]] német-római császárnak [[963]]-ban,<ref name=pallas>{{Pnl|szócikk=Mieczyslaw|url=mek.niif.hu/00000/00060/html/070/pc007095.html#1}}</ref>, majd [[II. Ottó német-római császár|II. Ottó]]nak és [[III. Ottó német-római császár|III. Ottó]]nak is. A lengyel történészek azonban ezt vitatják, és főleg azt, hogy a [[hűbéreskü]] egész [[Lengyelország]]ra vonatkozott (vagy inkább csak egy részére, amelynek latin neve "[[usque Varta fluvium]]" volt). Egy középkori krónika szerint Mieszko [[Gero]] ostmarki őrgrófnak tett le hűbéresküt, de ezt a közlést kételyek övezik, mivel ezt a krónikát egy másik krónika kivonatának tekintik, az eredeti krónika pedig nem említi ezt az epizódot.

Legtöbbet a [[Balti-tenger]] partvidékén harcolt, azon a területen, amely később kapta a [[Pomeránia]] nevet. [[972]]-ben a cedyniai csatában legyőzte [[Hodo]] [[nordmark]]i őrgrófot, és [[976]]-ban elérte az [[Odera]] folyó torkolatát. A döntő csatát [[979]]-ben vívták, ezt is Mieszko nyerte, és ezzel bebiztosította uralmát a régióban. A következő évben hódítását azzal ünnepelte, hogy várat alapított [[Gdańsk]]nál.