„Nattó” változatai közötti eltérés

Japánban a földműveléses gazdálkodás a kontinens hatására jelent meg a [[Dzsómon-kor]] végén. Az akkori mázatlan kerámiák hamar tönkrementek a hő hatására, ami nehézkessé tehette a szójabab megfőzését.<ref name="納豆白書. „誰が考えたの？">{{cite web|url=http://www.natto.or.jp/darega.html|title=納豆白書. „誰が考えたの？” |language=japán|accessdate=2013-04-27}}</ref> Az előfeltevések szerint nagy az esélye annak, hogy a [[Jajoijajoi-kor|jajoi-kori]]i emberek aprított szójababot tettek bele a vízbe, hogy rövidebb legyen a főzés ideje.<ref>{{cite web|url=http://www.natto.or.jp/darega.html|titlename="納豆白書. „誰が考えたの？” |language=japán|accessdate=2013-04-27}}<？"/ref> Az akkori gödörházak páratartalma és hőmérséklete kedvező környezetet teremtett a baktériumok elszaporodásához,<ref>{{cite web|url=http://www.natto.or.jp/darega.html|titlename="納豆白書. „誰が考えたの？” |language=japán|accessdate=2013-04-27}}<？"/ref>, így könnyen elképzelhető, hogy főtt szójabab került rá a szalmaszőnyegre, ami egy napon erjesztett babbá, nattóvá vált.<ref>{{cite web|url=http://www.natto.or.jp/darega.html|titlename="納豆白書. „誰が考えたの？” |language=japán|accessdate=2013-04-27}}<？"/ref>

A nattó szót a korabeli források közül Fudzsivara Akihara Sin-Szarugóki (11. század eleje) című műve jegyezte fel először.<ref>{{cite web|url=http://www.natto.or.jp/darega.html|titlename="納豆白書. „誰が考えたの？” |language=japán|accessdate=2013-04-27}}<？"/ref> A szó állítólag onnan ered, hogy a buddhista templomok konyhájában - "''nassó''ban" (納所) - készítették az erjesztett babot. ''Nassó''ban (納所) készült bab (''daizu'', 大豆), tehát nattó (納豆).<ref>{{cite web|url=http://www.natto.or.jp/darega.html|titlename="納豆白書. „誰が考えたの？” |language=japán|accessdate=2013-04-27}}<？"/ref> A húsfogyasztás tilalma miatt fontossá vált a buddhista szerzetesek körében, mert jó fehérjebeviteli forrásnak számított.<ref>{{cite web|url=http://www.natto.or.jp/darega.html|titlename="納豆白書. „誰が考えたの？” |language=japán|accessdate=2013-04-27}}<？"/ref>

A nattó eredetével kapcsolatos források eltérőek. Az elkészítéséhez szükséges eszközök és alapanyagok már az ősidőkben is léteztek.

Ibaraki-prefektúrában ismert legenda szerint Minamoto no Josiie talált rá, amikor Ósúba tartott. Útközben megállt pihenni Mito környékén, és ekkor vette észre az erjedté vált főtt babot, ami valahogy rákerült a lovának táplálékként szánt szalmára. Josiie megkóstolta, és annyira ízlett neki, hogy megparancsolta alattvalóinak, hogy tanulmányozzák ezt a furcsa ételt. <ref>{{cite web|url=http://www.natto.or.jp/darega.html|titlename="納豆白書. „誰が考えたの？” |language=japán|accessdate=2013-04-27}}<？"/ref>

A nattó a hadakozó fejedelemségek korában is jelentős fehérjebeviteli forrás volt a hadvezérek számára. A másik legenda szerint az 1592-ben Koreába küldött Kató Kijomasza hadserege élelmiszerhiányban szenvedett, a kiüresedett élelmiszer tárolójukba a lovuknak szánt főtt babot tették bele. A ló meleg testhőmérsékletének köszönhetően a tasakban fülledtség alakult ki, és így keletkezett a nyúlós nattó. Az éhező hadvezérek pedig jól laktak végül.<ref>{{cite web|url=http://www.natto.or.jp/darega.html|titlename="納豆白書. „誰が考えたの？” |language=japán|accessdate=2013-04-27}}<？"/ref>

A nattó a japán történelem egyik híres korszakában, az [[Edo-kor]]ban is népszerű volt, a korszak közepétől már árusították. Annyira közkedvelt lett, hogy elkezdték fogyasztani a japán reggelinél tipikus rizs, a miszo-leves és a savanyúságok mellett.<ref>{{cite web|url=http://www.natto.or.jp/darega.html|titlename="納豆白書. „誰が考えたの？” |language=japán|accessdate=2013-04-27}}<？"/ref>

Végül a 20. században egy tiszta tenyésztésből származó baktériumot felhasználva megtették az első lépést a higiénikus nattó-tenyésztés felé, és ezzel megalapozták a nattó mai stádiumát.<ref name="納豆白書. „神秘の食べ物">{{cite web|url=http://www.natto.or.jp/sinpi.html|title=納豆白書. „神秘の食べ物” |language=japán|accessdate=2013-04-27}}</ref>

Az E-, B1-, B2-, C- és K2-vitaminokban gazdag nattó tartalmaz fehérjét, növényi rostokat, kalciumot, nátriumot, káliumot és viszonylag magas a vastartalma.<ref>{{cite web|url=http://www.natto.or.jp/sinpi.html|titlename="納豆白書. „神秘の食べ物” |language=japán|accessdate=2013-04-27}}<"/ref> A hagyományosan ismert jótékony hatásai mellett az utóbbi időkben újabb tulajdonságokra derült fény, miszerint a nattó egy nattokináznak nevezett enzimet tartalmaz, ami enyhíti a trombózisos panaszokat, antimikrobiálisan hat, vagyis a különböző betegségeket előidéző egyéb kórokozók ellen is hatásos lehet. <ref>{{cite web|url=http://www.natto.or.jp/sinpi.html|titlename="納豆白書. „神秘の食べ物” |language=japán|accessdate=2013-04-27}}<"/ref> További jótékony hatásaiért még most is folyik a kutatás, és ma is számos rejtély övezi az ételt.<ref>{{cite web|url=http://www.natto.or.jp/sinpi.html|titlename="納豆白書. „神秘の食べ物” |language=japán|accessdate=2013-04-27}}<"/ref>