„Poroszló (foglalkozás)” változatai közötti eltérés

A poroszló szó a délszlávon keresztül került nyelvünkbe (pristav; a latin pristaldus ~ a magyar poroszló) jelentése: olyan személy, aki valamilyen hivatalos aktusnál jelen van, és annak megtörténtét hitelt érdemlően tanúsítani is tudja. Esetleges hibájáért földbirtokával kellett jótállnia. Az ügyintézés szóbelisége tette szükségessé ezt a tanúi szerepet. ''Nullum iudicium sine pristaldo,'' azaz nincs ítélet poroszló nélkül:<ref name="Solymosi">[http://www.vigilia.hu/2002/7/solymosi.html Solymosi László: A perjogi írásbeliség első százada]</ref> a peres eljárás minden szakaszában szerephez jutott. A törvényszék elé idézte a feleket a bíró billogával .<ref name="billog">idéző billog (sigillum citationis), egy egyoldalú ércpecsét, ami füllel volt ellátva, hogy a rajta átfűzött szíj segítségével a nyakba lehessen függeszteni</ref>. Ha a bizonyításhoz eskütételre vagy éppen istenítéletre volt szükség, ő kísérte a feleket az adott egyházi intézményhez, és vissza a bíróhoz. Ezután beszámolt a történtekről. Az ítélet végrehajtásában is részt kellett vennie, a poroszló iktatta be a pernyertes felet a vitás föld birtokába, ő jelölte meg szükség estén a föld határait. (A poroszló népetimológiás magyarítása, a ''pörosztó/perosztó'' forma jól mutatja, mit tartott a közvélemény a hivatal lényegéről.<ref>Lásd [[Arany János]] ''Tetemre hívás'' c. balladáját.</ref>