„Cigányok az 1956-os forradalomban” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB |
|||
2. sor:
==Kutatások a témában==
A jelenleg (2008.) is folyó kutatásuk szerint a [[1956-os forradalom|felkelők]] 5-8%-a lehetett [[cigányok|cigány]] származású, oláhcigányok és [[
*az akkori túlélők egyre kevesebben vannak
*írásos dokumentumok gyakorlatilag csak a megtorlásról vannak, akik ezt el tudták kerülni, nem szerepelnek levéltárakban, archívumokban
*a dokumentumokban a cigány származás nincs feltüntetve, erre csak egyéb információk alapján lehet következtetni (például név, becenév, fénykép, foglalkozás)
A cigány forradalmárok a szegényebb rétegekből kerültek ki. Főleg a Vágóhíd utcai, az Aszódi utcai, a Mária Valéria-telepen, és a [[Budapest IX. kerülete|ferencvárosi]] [[Dzsumbuj]] környékén laktak és különböző csoportokban harcoltak.
Egyik résztvevő szerint a megtorláskor kb. 15-20 cigány fegyveres felkelőt végeztek ki, a többiek emigráltak. Börtönbe egyedül Bizsu került. (Ez természetesen egy szubjektív információ, melyet az eddigi tudományos vizsgálatok nem mindenben támasztanak alá, hiszen például több börtönítéletről is van tudomásunk.)
13. sor:
A cigányok 1956-os forradalmi részvétele miatt sok cigányzenésznek bevonták a működési engedélyét. Ezzel nem csak családok egzisztenciáját lehetetlenítették el, hanem a [[kávéházi cigányzene]] műfajának felszámolására próbáltak kísérletet tenni.
Néhány név szerint is ismert cigány forradalmár:<ref>Hegedűs Sándor: Cigány kronológia, Piliscsaba 2000.; illetve Eörsi László történész szóbeli közlése</ref>
*[[Corvin köz]]:
92. sor:
==Egy személyes történet==
Bizsu, az [[Budapest IV. kerülete|újpesti]] cigány fiú – polgári nevén [[Dilinkó Gábor]] naiv cigány festő, akit [[II. Erzsébet brit királynő]] is kitüntetett – négy hónapos terhes barátnőjét keresve keveredett a [[Corvin köz]]be. ''"Valahol bent [[Pest (történelmi település)|Pest]]en csavarogtak, jött a tömeg, harsogták: Aki magyar, velünk tart! Ő velük ment"'' – emlékszik vissza Bizsu. A saját indíttatásáról ezt mondja: ''"Annyit tudtam, hogy ruszkik haza! Menjenek haza az idegen katonák, mi ezek ellen harcoltunk. Engem az ideológia abszolút nem érdekelt."''
Az élettárs, a tizenhét éves cigánylány, akit ''Kócos'' vagy ''Kócoska'' néven ismertek a szabadságharcosok, a Corvin-köz egyik parancsnoka lett. Polgári neve [[Szabó Ilona (forradalmár)|Szabó Ilonka]] volt. A Práter utca végén lőtték agyon, [[1956]]. [[október 28.|október 28-án]]. Emléktáblája van a Corvin közben.
| |||