Wikipédia

„Szkopje” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
/*commonskat ki, infoboxban van
linkek jav.
78. sor:
[[518]]-ban egy földrengés majdnem teljesen romba döntötte a várost. [[I. Justinianus bizánci császár|Justinianus]] a városlakók segítségére sietett, és megalapította a ''Justiniana Prima''-nak nevezett új települést Szkupi mellett. Justinianát és Skupi maradékát a szlávok betörése tette tönkre a [[7. század]] végén, de a várost nem tudták megtartani, mert a bizánciak kiűzték őket. A Szkopje elnevezés a szlávoktól származik.
 
A korai középkorban a városért a bizánciak és a bolgárok viaskodtak. Az [[Első Bolgár Birodalom]] [[1018]]-ban bekövetkezett bukása után Szkopje a bizánci Bulgária tartomány (katepanat) fővárosa lett. Ebben az időszakban Szkopje virágzó kereskedelmi város volt, de a [[11. század]] végén egy földrengés után hanyatlásnak indult. A [[13. század]] közepén [[Konstantin AsenAszen]] bolgár hűbérúr birtoka volt. Ezekben az időkben a város vidéken, de főleg attól északra [[kunok]] telepedtek le, akiknek nevét ma [[Kumanovo]] őrzi. [[1282]]-ben a szerbek meghódították a várost. [[1346]]-ban [[Stefan Dušan]] szerb birodalmának fővárosa lett.
 
=== A török város ===
[[1392]]-ben, három évvel azután, hogy a szerbek vereséget szenvedtek a [[rigómezei csata (1389)|rigómezei csatában]], Szkopjét a törökök foglalták el. A következő ötszáz évben a török ''Üszküb'' vagy ''Üszküp'' néven ismerték. Üszküb volt a székhelye az [[Oszmán Birodalom]] Koszovói [[vilajet]]jének, amely sokkal kiterjedtebb volt, mint a mai [[Koszovó]]. Ebben az időszakban a város karaktere gyökeresen megváltozott. A törökök behozták az [[iszlám]]ot, több [[mecset]]et és más tipikusan török épületet építettek, például fürdőket ''(hammám)'' és vendégfogadókat, amelyek közül néhány ma is létezik. Sok [[szefárd]] [[izraeliták|zsidó]] is betelepedett [[Spanyolország]]ból.
 
A városbanvárost [[1555]]-ben súlyos földrengés pusztítottpusztította, de gyorsan magához tért. ALakossága a [[17. század]]ban a lakossága 30 000{{szám|30000}}-60 000{{szám|60000}} fő között lehetett. [[Dulgar Dede]] török író ebben az időben látogatott el ÜskübbeÜszkübbe, és így írt róla: „Sok éven át utaztam [[Rumélia]] országában és sok gyönyörű várost láttam és gyönyörködtem Allah áldásaiban, de egyik sem tett rám olyan benyomást és egyik sem töltött el olyan gyönyörűséggel, mint Szkopje égi városa, amely a [[Vardar]] folyó két oldalán fekszik.”
 
[[1689]]-ben az osztrák [[Enea Silvio Piccolomini (tábornok)|Enea Silvio Piccolomini]] császári tábornok felégette a várost – hivatalosan azért, hogy megakadályozza a [[kolera]] kitörését, de az is lehetséges, hogy bosszúból tette [[Bécs]] [[1683]]-as ostromáért. A következő kétszáz évben a város gazdagsága eltűnt és a lakosok száma 10 000{{szám|10000}}-re apadt. Csak [[1873]]-ban, a városon áthaladó [[Belgrád]]–[[Szaloniki]] [[vasút]]vonal megépítése nyomán kezdett ismét fejlődni.
 
=== 20.század ===
[[Fájl:Панорама на Скопје.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Szkopjei panoráma]]
[[1905]]-ben Szkopje lakossága kb. 35 000 {{szám|35000|fő}} volt, amely albánokból, bolgárokból, romákból, szerbekből és törökökből állt. A város az [[ortodox kereszténység|ortodox]] egyház püspöki székhelye volt. A város volt az egyik fő központja a gyengülő Oszmán Birodalom elleni lázadásnak, és [[1903]]-ban kulcsszerepet játszott a török uralom elleni sikertelen [[Ilinden-felkelés]]ben. A törököket az albán erők [[1912]]. [[augusztus 12.|augusztus 12-én]] űzték ki a városból. Néhány hónappal később, az [[első Balkán-háború]] elején a várost elfoglalták a szerbek.
 
[[1913]]-ban az első Balkán-háborúbeli szövetségesek egymásnak estek az osztozáskor, kirobbantva a [[második Balkán-háború]]t. [[Szerbia]] megtartotta a Szkopje feletti ellenőrzést, beleértve a [[Vardar]] völgyét is. Ez [[1915]] októberéig tartott, amikor Bulgária csatlakozott a [[központi hatalmak]]hoz és a szerbek által uralt Macedónia jó részét megkapta. [[1918]]-ban, az [[első világháború]] végén Szerbia visszakapta a várost. A bolgárok mindkét világháború során elfoglalták Szkopjét, de az [[1944]]-ben felszabadulva az új Macedón Népköztársaság fővárosává vált. A háborút követően Szkopje (a jugoszláv Macedónia többi részével együtt) a [[Josip Broz Tito]]-féle [[Jugoszlávia|Jugoszláv Szocialista Köztársaság]] része lett.
 
[[1963]]. [[július 26.|július 26-án]] a [[Richter-skála]] szerint 6.1-es erősségű földrengés rázta meg Szkopjét, hajléktalanná téve 120 000 {{szám|120000|embert}}. A halottak száma kb. 1000 fő volt. A földrengés lerombolta a város négyötödét, és sok műemlék is komolyan károsodott. A veszteség Macedónia akkori [[bruttó nemzeti termék]]ének (GNP) 150%-a, illetve a teljes [[Jugoszlávia]] GNP-jének 15%-a volt. Nemzetközi segítséggel a város gyorsan újjáépült, de az építés során elég sokat vesztett régi török jellegéből. A régi vasúti pályaudvar romjait múzeumként megőrizték az áldozatok emlékére.
 
A jugoszláv uralom alatt Szkopje gyors ütemben nőtt és a régió egyik fő ipari központjává vált. [[1991]]-ben, a jugoszláv szövetség összeomlásakor Szkopje a független Macedón Köztársaság [[főváros]]a lett.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szkopje”