„Csoszon” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a Protokollcsere (WP:BÜ), replaced: http://books.google. → https://books.google. (8) AWB
190. sor:
A Csoszon-udvarban az ételek kiemelkedő fontosságúak voltak, ezt támasztja alá, hogy a [[Csoszon hat minisztériuma|hat minisztériumban]] (육조, ''Jukcso'') számos hivatalnok volt felelős a királyi udvar ellátásáért, az ételek elkészítéséért, beszerzéséért, a munkafolyamatok ellenőrzéséért. Ezen felül a palotában több száz asszony, úgynevezett ''[[kungnjo]]'' (궁녀, „palotahölgy”) dolgozott, akik többek között az ételek elkészítéséért és felszolgálásáért voltak felelősek, ételtípusonként. Volt külön szakács ''[[ttok|{{koreai|tteok|ttok}}]]''féleségekhez, [[kuk|levesekhez]], [[koreai tea|teákhoz]], stb. A pontos hierarchiát törvényben határozták meg.{{refhely|Pettid|128–132. o.|azonos=P128-132}}<ref name="who">{{cite web|url=http://english.visitkorea.or.kr/enu/SI/SI_EN_3_6.jsp?gotoPage=1&cid=259177|title=Who prepared royal cuisine? |publisher=Korea Tourism Organization|accessdate=2013-5-13}}</ref>
 
A ''{{koreai|surasang|szuraszang}}'', azaz a királyi étkezőasztal terítésének megvoltak a szabályai, nem csak hogy milyen ételeket lehetett felszolgálni, de azok sorrendje és elhelyezkedése az asztalon is fontos volt. Általánosságban felszolgáltak kétféle rizst, kétféle [[kuk|levest]], kétféle [[ccsige|ragut]], egyféle ''[[ccsim|{{koreai|jjim|ccsim}}]]''et, ''[[csongol|{{koreai|jongol|csongol}}]]''t, háromféle ''[[kimcshi|{{koreai|kimchi|kimcshi}}]]''t, ételízesítőket ''([[szójaszósz|{{koreai|ganjang|kandzsang}}]], [[kocshudzsang|{{koreai|gochujang|kocshudzsang}}]], [[töndzsang|{{koreai|doenjang|töndzsang}}]])'' és tizenkétféle szezonális ''[[pancshan|{{koreai|banchan|pancshan}}]]''t (십이첩, ''{{koreai|sibicheop|sibicshop}}'', „tizenkettes tálalás”). Az asztalokon öt pár ''[[szudzso|{{koreai|sujo|szudzso}}]]''t helyeztek el, kettőt használt a király, a többi hármat pedig a felszolgáló udvarhölgyek.<ref>{{cite web|url=http://english.visitkorea.or.kr/enu/FO/FO_EN_7_1_3.jsp|title=Table settings for Korean Food|publisher=Korea Tourism Organization|accessdate=2013-4-4}}</ref>{{refhely|Pettid|133–138. o.|azonos=P133-138}} Az evőeszközök és az étkészletek, edények kovácsolt [[bronz]]ötvözetből készültek, összefoglaló nevük ''[[ppangcsa|{{koreai|bangjja yugi|pangccsa jugi}}]]'' (방짜 유기). Ezek jól sterilizálhatóak, szagtalanok és nem mérgezőek, így rendkívül népszerűek voltak a nemesség körében is.<ref>{{cite book|title=Pictorial Korea|publisher=Korean Overseas Culture and Information Service|year=2004|pages=16|url=httphttps://books.google.hu/books?id=KCAOAQAAMAAJ}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.antiquealive.com/masters/m15/master15_view1.html|title=Bronze Art|publisher=Antique Alive|accessdate=2013-5-14}}</ref>
 
===Vallás===
203. sor:
A köznép számára az ősi vallásokon alapuló hiedelmek fontosak maradtak. A konfucianizmus nem adott lehetséges leírást például a halál után történtekre, nem foglalkozott istenekkel, szellemekkel, az embereket azonban továbbra is érdekelték ezek a jelenségek. A szellemeknek, azaz [[küsin|{{koreai|gwisin|küsin}}eknek]] tulajdonítottak egyes betegségeket, féltek a nyugtalan, végezetlen dolga miatt a földi világban rekedt szellemektől. A fáknak, köveknek, hegyeknek is volt szelleme, a hegyi szellemnek, a ''{{koreai|Sansin|Szansin}}''nak készített szentélyek olyannyira gyakoriak voltak, hogy még a buddhista templomokban is meg lehetett őket találni. A hegyek különösen fontos szerepet játszanak ma is a koreai kultúrában, az [[Észak-Korea|észak-koreai]]–kínai határon fekvő [[Pektu-hegy|{{koreai|Baektusan|Pektuszan}}]] például a 13. század óta szent hegy, de a [[Csiriszan|{{koreai|Jirisan|Csiriszan}}]] és a [[Mjohjangszan|{{koreai|Myohyangsan|Mjohjangszan}}]] is rendkívül fontos volt spirituális szempontból. A koreai nők még ma is a hegyekbe mennek imádkozni családjuk egészségéért.{{refhely|azonos=S174176}}
 
Mindezeken felül fontos szerepet játszottak a hétköznapi életben a [[kasin|házi szellemek]], istenségek, melyek felé az egyes rituálékat a nők végezték, akik a konfuciánus [[csesza|{{koreai|jesa|csesza}}]]-ceremóniákból ki voltak rekesztve. A ház különböző szegleteiben különböző szellemek éltek, akik felügyelték az adott részt. A tornác gerendái között lakozott a ''{{koreai|Seongju|Szongdzsu}}'' (성주), a „házúr”, ''{{koreai|Samsin Halmeoni|Szamsin Halmoni}}'' (삼신할머니), a szülést felügyelő „nagyanyó” a belső szobában, azaz a nők szobájában lakott, a ''{{Koreai|Jowang|Csovang}}'' (조왕), „a konyha istensége” a konyhában. Az illemhely szellemének neve ''{{koreai|Byeonso Gaksi|Pjonszo Kaksi}}'' (변소각시, „illemhely-kisasszony”) volt. A ház alapzatában élt a ''{{koreai|Jisin|Csisin}}'' (지신), a „földistenség”, a főkaput a ''{{koreai|Sumun|Szumun}}'' (수문, „kapuőr”) szellem védte. A [[onggi|tárolóedényekben]] lakozott a ''{{koreai|Bonhyang Sansin|Ponhjang Szansin}}'' (본향산신, „hegyi istenség”) és a ''{{koreai|Chilseong|Cshilszong}}'' (칠성, [[Big Dipper]]-csillagjegy) szellem. A ház legfontosabb szelleme a ''{{koreai|Teoju Daegam|Thodzsu Tegam}}'' (터주대감), a házistenség volt, akinek a nők rituálé keretében ételt ajánlottak fel. Ez a szokás ma is gyakorlatban van, új épület építése előtt étellel adóznak a házistennek. Minden falunak volt saját védelmező istensége, a ''{{koreai|seonghwang|szonghvang}}'' (성황), melynek szentélyt is emeltek. A háziszellem-kultuszt Kínától vették át, de a rituálék különböztek Koreában.{{refhely|azonos=S174176}}<ref>{{cite book|title=Folk-religion: The Customs in Korea|url=httphttps://books.google.hu/books?id=rPuzF_qnxAMC|publisher=Ewha Womans University Press|year=2006|author=Chun-shik Choe|isbn=9788973006281|pages=89-93}}</ref>
 
A szellemek és istenségek között az ősidők óta a [[koreai sámánizmus|sámánok]] (무당, mudang) játszották az összekötő szerepet a koreaiak számára. A konfuciánus tudósok elítélték a sámánisztikus rituálékat és nem nagyon tűrték meg a sámánokat, akik azonban fontos eszközei voltak a köznéppel való kapcsolattartásnak, így az állam is rájuk szorult. A sámánokat regisztrálták, külön hivatal felügyelte őket, adót fizettek és a 17. századig még királyi sámáni pozíció is létezett, és a királyi család is konzultált sámánokkal. A hivatalnokok is alkalmazták őket rossz szellemek elűzésére, esőcsinálásra vagy épp vihar elhárításához. A legtöbb sámán nő volt, és a korszak vége felé már jobbára csak nők vették igénybe a szolgáltatásaikat, például betegségek elűzéséhez.{{refhely|azonos=S174176}}
240. sor:
A tudós-dzsentri réteg szinte minden tagja foglalkozott költészettel, a legnépszerűbb műfaj a [[szidzso|{{koreai|sijo|sidzso}}]] volt, amely [[rím]] nélküli háromsoros költemény, és amelyet a {{koreai|Joseon|Csoszon}}-időkben még ''{{koreai|danga|tanga}}'' (단가) néven ismerték. A koreai nyelv kötött szórendje miatt a szóvégi rímek helyett inkább [[Rím#Betűrím (alliteráció)|alliterációt]] használtak. {{koreai|Sijókat|Sidzsókat}} az igen művelt [[kiszeng|{{koreai|gisaeng|kiszeng}}]]ek is írtak, közülük a legismertebb [[Hvang Dzsini|{{koreai|Hwang Jin-i|Hvang Dzsini}}]], akinek nyolc kínai nyelvű verse maradt fenn.<ref name="osváth">{{cite web|url=http://www.konfuciuszintezet.hu/letoltesek/tkt/tkt_2009-1/pdf/06-Osvath_06-07.pdf|title=Hvang Dzsini sidzso versei (eredeti szövegek, nyers- és műfordítások)|author=[[Osváth Gábor (nyelvész)|Osváth Gábor]]|accessdate=2012-11-14|format=pdf|publisher=[[Konfuciusz Intézet]]}}</ref>{{refhely|azonos=S179184}} A műfaj egyik legnagyobb mesterének [[Jun Szondo|{{koreai|Yun Seon-do|Jun Szondo}}]] (윤선도) költőt tartják, aki meghonosította a hosszabb lélegzetvételű változatot.{{refhely|Nahm|121. o.}}
 
A másik népszerű műfaj a [[Kasza (költészet)|{{koreai|gasa|kasza}}]] volt, mely hosszabb, mint a {{koreai|sijo|szidzso}}, és sokszor a természet szépségéről szól. Művelői közé tartozott például [[Csong Cshol|{{koreai|Jeong Cheol|Csong Cshol}}]] (정철) (1537–1594) és [[Ho Nanszolhon|{{koreai|Heo Nanseolheon|Ho Nanszolhon}}]] (허난설헌) (1563–1585),{{refhely|azonos=S179184}} a kor egyik prominens költőnője, akinek a [[Csoszon társadalma|társadalmi konvenciókat]] kellett legyőznie, amelyek szkeptikusan viszonyultak a nők irodalmi tehetségéhez.<ref>{{cite web|url=httphttps://books.google.nl/books?id=p3yW5MdzKnUC|title=Women in Korean History|pages=175–179|publisher=Ewha Womans University Press|author=Yi Pae-yong|year=2008|isbn=9788973007721}}</ref><ref>{{cite web|url=https://www.koreatimes.co.kr/www/news/opinon/2014/01/266_49512.html|title=Notable 16th-Century Poetess|publisher=Korea Times|date=2009-08-03|author=Choi Yearn-hong|accessdate=2014-7-2}}</ref> A {{koreai|gasa|kasza}} gyakorta hangullal íródott, így a köznép körében igen kedvelt volt.{{refhely|azonos=S179184}}
 
Megjelentek a népi mondákat, meséket megjelenítő, vagy azokat imitáló művek is. Ekkor született az egyik legnépszerűbb koreai népi hős, [[Hong Gildong]] figurája, akit [[Ho Gjun|{{koreai|Heo Gyun|Ho Gjun}}]] (허균) alkotott meg. A legtöbb, társadalmat kritizáló, vagy a fennálló társadalmi rendet megbolygató mű írója ismeretlen, ezek a művek sokszor szerelmi történetek, női főhőssel, vagy korrupt hivatalnokokról szólnak. Ilyen például a ma már klasszikus irodalmi műnek számító ''[[Cshunhjang cson|{{koreai|Chunhyang jeon|Cshunhjang cson}}]]'' (춘향전, „{{koreai|Chunhyang|Cshunhjang}} története”), mely egy [[kiszeng|{{koreai|gisaeng|kiszeng}}]] lányának és egy állami tisztviselő fiának nem hétköznapi szerelméről szól.{{refhely|Nahm|136. o.}} Megjelentek a történelmi regények és népszerűek voltak az állatokat megszemélyesítő művek is, melyekben nyulak, tehenek, tigrisek, teknősök, madarak és más állatok beszéltek.{{refhely|Nahm|137. o.}}
369. sor:
 
==Források==
* {{hely|Bauer}} {{cite book|title=The History of the Renaissance World: From the Rediscovery of Aristotle to the Conquest of Constantinople|url=httphttps://books.google.hu/books?id=GajVAAAAQBAJ&dq|publisher=W. W. Norton & Company|year= 2013|author=Susan Wise Bauer|isbn=9780393059762}}
* {{hely|Britannica}} {{cite web|url=http://www.britannica.com/EBchecked/topic/653164/Choson-dynasty|title=Chosŏn dynasty|publisher=[[Encyclopædia Britannica]]|accessdate=2014-1-3}}
* {{hely|Congress}} {{cite web|url=http://countrystudies.us/south-korea/38.htm|title=Traditional Family Life|publisher=Library of Congress|accessdate=2013-10-22}}
* {{hely|Csoma}} {{Csoma-Korea}}
* {{hely|Cumings}} {{Cumings-Korea}}
* {{hely|Haboush}} {{cite book|title=Art of the Korean Renaissance, 1400-1600|editor=Soyoung Lee, Chin-Sung Chang|author=JaHyun Kim Haboush|publisher=Metropolitan Museum of Art|year= 2009|isbn=9781588393104|url=httphttps://books.google.hu/books?id=o7BpXh4K6oQC}}
* {{hely|Kang}} {{cite book|title=The Land of Scholars: Two Thousand Years of Korean Confucianism|author=Kang Jae-eun|publisher=Homa & Sekey Books|year= 2006|isbn=9781931907309|url=httphttps://books.google.hu/books?id=XB4UYXNQK1wC}}
* {{hely|K-Architecture}} {{cite book|url=http://www.korea.net/Resources/Publications/About-Korea/view?articleId=3874&pageIndex=1|title=K-Architecture|year=2014|publisher=Korea.net|accessdate=2014-10-11|format=pdf}}
* {{hely|Nahm}} {{Nahm-Korea}}
* {{hely|Park–Weidman}} {{cite book|title=Higher Education in Korea: Tradition and Adaptation|author=Namgi Park, John Weidman|publisher=Routledge|year= 1999|url=httphttps://books.google.hu/books?id=84-OAgAAQBAJ|isbn=9781135581862}}
* {{hely|Pettid}} {{cite book|title=Korean cuisine: an illustrated history|year=2008|publisher=Reaktion Books Ltd|isbn=978 1 86189 348 2|author=Pettid, Michael J.|location=China|language=angol}}
* {{hely|Seth}} {{Seth-Korea}}
384. sor:
==Ajánlott irodalom==
* {{cite web|url=http://sillok.history.go.kr/main/main.jsp|title=The Annals of the Joseon Dynasty|publisher=National Institute of Korean History|language=koreai, angol|accessdate=2014-7-2}}
* {{cite book|title=The Annals of King T’aejo|publisher=Harvard University Press|date=2014-6-9|author=Choi Byonghyon|isbn=9780674281301|language=angol|url=httphttps://books.google.nl/books?id=awCJAwAAQBAJ}}
 
==Kapcsolódó szócikkek==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Csoszon