„A két koldusdiák” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Feldolgozások
a rendezés, korrekciók, WP:FELÉP
28. sor:
}}
 
'''A két koldusdiák''' [[Mikszáth Kálmán]] 1885-ben írt, először a [[Révai Testvérek]] által kiadott, 14 fejezetből álló [[romantika|romantikus]], ifjúsági, [[történelmi regény]]e.
 
KétA könyv két árván maradt jobbágyfiú kalandos története a XVII17. és a XVIII18. század fordulóján, aholakiknek választaniukválasztani kell a jóság és a gonoszság, a hűség és az árulás között. Többször is a szerencse kíséri lépteiket, a [[Rákóczi-szabadságharc]] vitéz katonáivá válnak, de a balszerencsebalsors a [[labancok]] oldalára sodorja őket.
 
== Történet ==
{{Cselekmény}}
=== ;Dobos néni és diákjai ===
A [[17. század]] végén kezdődő történetben Dobosné asszonyomé volt a legjobb kosztolóhely [[Debrecen]]ben. A tíz fizetős diák mellett két ingyenes fiúcskát is ellátott a jószívű asszony. Neki két fia már korábban meghalt, ezért fogadott örökbe két árva gyermeket.
 
=== ;Hol vette a néni a két koldusdiákot? ===
Amikor Krucsay úr, a „Nyírség királya” halálra [[korbács]]oltatta az egyik [[jobbágy]]át, akkor annak árván maradt suhanc fiait vette magához Dobosné, kinek üzleti ügyei miatt éppen a [[Nyírség]]ben volt dolga. Veres Pali ''Laci'' lett, Veres Feri pedig ''Pista'', az elhalt Dobos gyermekek emlékére. A két fiú engedelmes, szófogadó gyermekké vált, István kiválóan tanult, de érzékeny volt, László rosszul tanult, de erős, kemény kötésű legénnyé fejlődött.
 
=== ;Csata a Nagyerdőn ===
[[Fájl:DebrecenDSCN0211.JPG|bélyegkép|265px|jobbra|A régi debreceni diákviselet]]
 
A két árva a [[Debreceni Református Kollégium]] diákjaként [[pünkösd]] másnapján részt vett a puszta ököllel vívott hagyományos „[[Magyarok|magyar]]-[[Törökök|török]]” – puszta ököllel vívott – csatában. Veres Pista megküzdött a legerősebbnek járó díjért, amit Szilágyi Magda, Piskárkosi-Szilágyi Márton [[Beosztás (felsőoktatás)|professzor]] lánya készített a győztes számára.
 
=== ;Sohasem köthetsz kardot ===
A díszes [[kard]]kötőre Beke Miklósnak – az előző év fortissimusának – is fájt a foga, de a hosszú küzdelem végén Pista csellökésének nem tudott ellenállni. A gyengébbiknekgyengébbnek vélt Veres fiú győzelmén sokan meglepődtek. Miután Pista megkapta a kiérdemelt ajándékot Magdolnától, Boglányi József megjegyzése szíven ütötte: soha nem viselheti a kardkötőt, mert nem [[Nemesség|nemesember]].
 
=== ;Kire marad a bolt? ===
A történtek után Veres István az ágya felett tartotta a kardkötőt, és elhatározta, hogy nemesemberré válik. Több év elteltével Dobosék tönkrementek, és [[Árverés|elárverezték]] a boltjukat, házukat, ingóságaikat, földjüket. Krucsaynak tartoztak, és a nagyúr nem ismert kegyelmet. A házaspár egy batyuval szállt szekérre, és [[Szeged]]re költözött. A két legénnyé serdült diákot nem vihették magukkal, ők Debrecenben maradtak: a szegények konyháján étkeztek, szállást a kollégium biztosított a számukra.
 
=== ;A fehér és a fekete kutya ===
[[Fájl:Alba Iulia National Museum of the Union 2011 - Model of Alba Carolina Fortress-4.JPG|bélyegkép|jobbra|265px|Gyulafehérvár a [[középkor]]ban ([[Makett]] és látkép a helyi Nemzeti Múzeumban)]]
A fiúk elindultak vaktában, toronyiránt a világba. Estére egy faluba értek, ahol megkérték őket, hogy írják meg egy vén anyóka [[Végrendelet|testamentumát]]. Pista jegyezte le a néni szavait, és miután az öregasszony minden rokonára hagyott valamit, a fiúk is kaptak tőle ajándékot: két [[Kutya|kutyát]] meg egy pár [[tallér]]t. Lacié lett a fehér szőrű juhászkutya: ''Dráva'', Pistáé a fekete: ''Bodri''. Másnap hajnalra az anyó meghalt, így a fiúk folytatták az útjukat. Éppen a Dráva kutya által fogott [[Nyúlfélék|nyúl]]pecsenyét ették, amikor egy fáradt vándor, Rozsomák János köszönt rájuk, őt is megvendégelték. A férfi azt a tanácsot adta nekik, hogy váljanak kettékétfelé: egyikük [[Bécs]] felében próbáljon szerencsét, a másik [[Erdély]] feléirányába vegye az útját. A fiúk így is tettek, pénzfeldobással döntötték el, ki merre is induljon. Pista Rozsomákkal tartott a császárvárosba, László a fejedelemség felé gyalogolt.
 
=== ;A fejedelem délután ===
[[Gyulafehérvár]]ott, az erdélyi fejedelem udvarában Apor István és Boér Kristóf vitába keveredett. A nagyurak a másvilág titkain kaptak össze, és [[I. Apafi Mihály]] fejedelem elsőnek [[Thököly Imre]] követét kérte fel döntnöknek. Schmidt István úr világi és [[egyház]]i ügyekben felettébb jártas volt, meghallgatta a feleket, majd így döntött:
 
80. sor:
A fejedelmet nem elégítette ki a tudós válasza, ezért a palota előtt elsőnek arra járó embert kérette maga elé a vita bírájául. Egy szakadozott diáktógás fiatalembert cipeltek – a kutyájával együtt – Apafi elé: Veres László volt a csavargó kinézetű fickó. A diák zavartan állt a sok fényes, bár kapatos nagyúr előtt. Őt is megkínálták egy kis [[Bor (ital)|borral]], majd megtudta, mi lesz a feladata.
 
=== ;Hírnök a másvilágról ===
László, mielőtt döntött volna, a helyzethez illő példamesét mondott el a jelenlévőknek.
{|class="wikitable collapsible collapsed" width="500"
155. sor:
Laci szerint egyik főúrnak sincs igaza, mert a túlvilág teljesen más, mint ahogy azt – mi földi halandók – elképzeljük. A két vitatkozó főúrnak is tetszett a [[mese]], beleegyezően bólintottak a szegénylegény döntésére. A fejedelem pedig – jutalomból – a fiú bölcsességéért és a találó történetért egy [[opál]]köves [[kard]]dal jutalmazta. Ráadásul, hogy viselhesse: díszesen felöltöztette, még nemesi [[oklevél|adománylevelet]] és [[címer]]t (fehér kutya zöld mezőben) is készíttetett a számára. Így lett Laciból ''Fáradi Veres László''.
 
=== ;A kincs ===
Nagy úr lett László, de pénz nélkül mit sem ért a nemesi cím. Megpróbált visszajutni a fejedelem elé, de a kapuőrök nem eresztették, még [[Teleki Mihály]]hoz sem tudott bemenni. Kószálni kezdett a [[Gyulafehérvár|fejedelmi székhelyen]]. Egy kertben a Dráva kutya az egyik [[Nemes szilva|szilvaszilvafa]]fa alatt kaparni kezdte a földet, és onnan egy kormos [[Bogrács|üstöt]] húzott elő. A fémedényben [[arany]]pénzek, [[gyémánt]]ok, [[igazgyöngy]]ök, [[Berill|smaragdok]] sorakoztak, Laci majd belebódult a tengernyi kincsbe. Teletömte a zsebeit, majd futva az Aranymedve kocsmába tért be enni valamit. Itt egy vidám vadásztársaságba csöppent, ahol hihetetlen történeteket meséltek. Laci is elmondott egy esetet, hogyan támadta meg egyszerre két [[Barna medve|medve]], a csattanón legjobban az urak lepődtek meg. Az este végén az fizetett, akinek a legkevesebb pénze volt, és a tréfás vadászok ekkor lepődtek meg igazán, amikor lenézett vendégük zsebéből előkerültek az aranyak, drágakövek. Petky Gábor felkínálta éjjeli szálláshelyül a szobáját Lászlónak, aki másnap lovat vásárolván [[Kolozsvár]] felé vette az útját.
 
=== ;Nesselroth Ágnes ===
Laci eredetileg [[Bécs]] felé indult, hogy a testvérét megkeresse, de Kolozsvárott hallotta, hogy [[I. Lipót magyar király|Leopold császár]] [[Buda (történelmi település)|Budára]] látogat. Így [[Pest (történelmi település)|Pestre]] utazott, és itt várta, hátha a király környezetében összetalálkozik a bátyjával. Helyette Nesselroth Ágnessel hozta össze a sors, akinek megmentette az életét. Első látásra szerelem szövődött közöttük. László a Griff szállóban álmodozott: egy palotában élt Pistával és annak kedvesével, Szilágyi Magdolnával, Dobos néniékkel és az ő szívének kedves Ágnessel. Az álmodozás után a valóságban Rozsomákkal futott össze a fiú, aki először nem ismerte meg, és [[Bercsényi Miklós]]nak mondta magát, később örömmel üdvözölte. Egy lovas futár váratlan hírt hozott: [[II. Rákóczi Ferenc]] megszökött [[bécsújhely]]i börtönéből [[Lengyelország]]ba.
 
=== ;Az eltűnt szerencse ===
Rákóczi [[Zászló|zászlai]] diadalmasan nyomultak előre [[Felső-Magyarország]]on. László Pesten megkérte Ágnes kezét, de a nyárspolgár Nesselroth ranghoz, vagyonhoz kötötte a házasságot. László visszament [[Gyulafehérvár]]ra, hogy a kincs másik felét is magához vegye. Közben megtudta, hogy a bátyja [[Sárospatak]]on a tömlöcben rab, de nem indult azonnal a kiszabadítására, a kincskeresés elvette az eszét. Hirtelen haragjában belerúgott Drávába, amikor az észak felé indult volna. A kétségbeesett szerelmesnek már alig maradt pénze, a maradékot meg arra költötte, hogy megtalálja a sehol sem lelt drágaságokat. Még Pesten felfogadta legényének Boncz Mártont, aki segítette a kutatásban. Dráva kutya is eltűnt, Laci hiába kerestette. A szerencséje, a pénze is odalett, egy címeres [[Gyűrű (ékszer)|gyűrűvel]] és kevéske pénzzel indult Mártonnal Sárospatak felé.
 
[[Fájl:Sárospatak castle 9.jpg|bélyegkép|265px250px|jobbra|[[Sárospataki vár|Sárospatak várában]] a Lórántffy-szárny és a Vöröstorony részlete]]
=== A rab ===
;A rab
[[Fájl:Sárospatak castle 9.jpg|bélyegkép|265px|jobbra|[[Sárospataki vár|Sárospatak várában]] a Lórántffy-szárny és a Vöröstorony részlete]]
 
A sárospataki vár tömlöcében senyvedett Veres István. Hiába vallatták, kínozták, nem ismerte be, hogy lopott volna. [[Sátoraljaújhely]]ből hozták talpig vasban Bercsényi emberei. A strázsákon kívül egy fekete kutya is őrizte. Bercsényi Miklós éppen a várban tartózkodott, de Laci nem tudott a közelébe férkőzni, mert a nagyurat a [[köszvény]] kínozta. A beteg csak jósokat és javasasszonyokat fogadott. László a kincsből megmaradt gyűrűért cserébe titokban kiváltotta Pistát a rabságból. Krucsay, a várnagy, Rákóczi címerét vélte felfedezni az ékszeren, a hordozóját a fejedelem bizalmas emberének gondolta. István elmesélte elfogatásának történetét, amiből László megtudta, hogy az általa megdézsmált kincs a Rákócziaké volt, és miatta a bátyját vélték tolvajnak. István ugyanis Bercsényivel (Rozsomákkal) együtt rejtette el azt Gyulafehérvárott, ám amikor a [[Rákóczi-szabadságharc|szabadságharc]] kitört, a rejteken már csak a kincs felét találták meg. Laci tanácsát, hogy ebben a helyzetben álljanak át [[Labancok|labancnak]], a testvére határozottan elutasította.
 
=== ;Akit a golyó nem fog ===
A Rákóczi-szabadságharc [[Legenda|legendás]] hősei közé tartozott [[Ocskay László (kuruc brigadéros)|Ocskay László]], [[Bottyán János|Vak Bottyán]] és [[Bezerédj Imre]]. De mindegyiken túltett Magday István, a „katonák kedvence, [[népdal]]oknak tárgya, Bottyán hadának szeme fénye”.
 
{{Idézet|Magday Istvánról az volt a hiedelem, hogy testét a golyóbis nem fogja, s kit anya szült, nem árthat neki, mert meg van kenekezve a [[Szent György]] éjszakáján pont éjfélkor talált gyík zsírjával.|Részlet a regényből (Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1991 (107. oldal)}}
 
[[Érsekújvár]] ostroma után lett közlegényből [[Rendfokozat|hadnagy]], később már egy egész csapat parancsnokságát bízták rá. A csatákban oroszlánként harcolt, mindenki szerény, áldozatkész vitéznek ismerte. [[Szentgotthárdi csata (Rákóczi-szabadságharc)|Szentgotthárd]] mellett Magday [[Hannibal Heister|Heister Hannibállal]] párbajozott, és majdnem elfogta a generálist. Bátor, de lovagias viselkedésére az osztrák hadvezér is felfigyelt. Később Magday ezer lovasával [[Bécs]] külvárosait sarcolta. A [[Simontornya|Simontornyánál]] véghezvitt hősies magatartásáért Rákóczi egy fekete mént küldött neki ajándékba. A lovat azonban [[Bercsényi Miklós]] hozta Bottyán táborába, és a sátorba belépő Magdayban Veres Istvánra ismert, akit lopás és szökés miatt már korábban halálra ítélt a fejedelem. Pista megszökött az ajándék vasderesen Fekete László közvitézzel (aki Veres László volt) együtt. A két testvér átállt a [[labancok]]hozlabancokhoz, ahol örömmel fogadták őket. Heister portyázó csapatot bízott Istvánra, aki ezután egyike lett a legjobb császári vezéreknek.
 
=== ;A vérpad ===
Magday István fejére 200 [[arany]]at tűzött ki a fejedelem. Határozott parancsa volt, hogy az árulót élve vagy halva, de minél előbb el kell fogni. Fél év múlva az iblói mezőn Jóska apó csapatai győztek, és harminc foglyot ejtettek. Az [[osztrákok|osztrák]] vezérlő tiszt is fogságba esett, maga Jóska apó fogta el. Az öreg vitéznek nagyon ismerősnek tűnt a császári tiszt. Kiderült, hogy Veres (Magday) Pista a fogoly, a legyőzője meg Dobos bácsi. Az apó megdöbbent a történteken, mi lett a kis kosztos diákjából, ezért a fogoly tiszt [[Sárospatak]]ra szállítását (meg a 200 aranyat) átengedte Hajdú Jánosnak.
 
Jóska apó is elment Sárospatakra a fejedelemhez kegyelmet kérni Veres István számára. [[Pest (történelmi település)|Pest]] és [[Debrecen]] küldöttsége is Rákóczi elé voltak hivatalosak. A pestieket Nesselroth Tamás, a debrecenieket Szilágyi Márton vezette. Veres László is a fejedelem elé került, elmesélte árva életük alakulását. [[II. Rákóczi Ferenc]] megkegyelmezett Veres (Magday) Istvánnak, és a két város kérését is teljesítette, halasztást kaptak az adófizetés alól. Az uralkodó feltétele csupán az volt, hogy két lányt adjanak érte cserébe: Ágnest Lacinak, Magdolnát Istvánnak. Pista fekete kutyája pár napja pusztult el bánatában a tömlöc alatti várárokban, Laci Dráva kutyája visszatért a gazdájához. Végül Krucsay uramat is maga elé kérette a fejedelem. A várnagy megtörten bocsánatot kért régi gonosztettéért, azóta megbüntette őt a sors: három fia halt meg az elmúlt időkben. A birtokait a Veres fiúkra hagyományozta.
 
=== Idegen szavak ===
{|class="prettytable collapsible collapsed" width="500"
|-
365 ⟶ 364 sor:
== Értékelés ==
[[Kép:A két koldusdiák - Révai 3.JPG|bélyegkép|150px|jobbra|A két koldusdiák 1929-es kiadásának könyvborítója]]
A [[Feudalizmus|feudális]] társadalomban a [[jobbágy]] felemelkedésére egy út kínálkozott, akkor [[Nemesség|nemessé]] kellett válnia. Az író a két fiú sorsában a kiváltságos társadalmi osztályba való bejutás két módját mutatja be. Persze úgy, hogy gyakran népmesei elemeket szőszőve a történeti tárgyú cselekménybe.
 
A [[regény]] mondanivalója sokban hasonlít a népmesékére. A hős – Veres István – vitézségével, kiváló tulajdonságaival kiemelkedik, célt ér. Laci példája arra tanít, hogy nem könnyű a megpróbáltatások idején becsületesnek maradni, de az igaz ember a legnehezebb körülmények között is megtalálja a helyes utat. Az író állásfoglalása a szereplők jellemzéséből látszik leginkább. Rokonszenvvel, szeretettel ábrázolja az egyszerű – a nép ügyéért harcoló – alakokat, bünteti és gúnyolja az élősködőket.
418 ⟶ 417 sor:
|-
|}
 
== Irodalom ==
* A. Molnár Ferenc: Adalékok Mikszáth Kálmán A két koldusdiák című kisregényének forrásaihoz (Irodalomtörténeti Közlemények, 2010. CXIV. évfolyam 5. szám, 439-446. oldal)
 
== Jegyzetek ==
439 ⟶ 435 sor:
* [http://port.hu/pls/w/document.document_page?i_area_id=45&i_document_id=33720&i_topic_id=1&i_city_id=-1&i_county_id=-1&i_country_id=44 A regény hangoskönyv változata - PORT.hu-adatlap]
* [http://www.boldogsag.net/index.php?option=com_content&view=article&id=25458:a-ket-koldusdiak-&catid=937:az-en-internetes-koenyvtaram&Itemid=537 A két koldusdiák (könyvborítók)]
* A. Molnár Ferenc: Adalékok Mikszáth Kálmán A két koldusdiák című kisregényének forrásaihoz (Irodalomtörténeti Közlemények, 2010. CXIV. évfolyam 5. szám, 439-446. oldal)
 
{{Mikszáth Kálmán munkássága}}