Főmenü megnyitása

Módosítások

Források; lista->folyószöveg; {{nincs forrás}} törölve.
{{nincs forrás}}
 
{{Zenész infobox
| név = Geyer Stefi
}}
[[Fájl:Stefi Geyer.jpg|jobbra|bélyegkép|Geyer Stefi]]
'''Geyer Stefi''' ([[Budapest]], [[1888]]. [[június 23.]] – [[Zürich]], [[1956]]. [[december 12.]]) [[hegedűművészhegedű]]művésznő, [[Geyer József]] orvos és hegedűs leánya, [[ifj. Geyer József]] húga, [[Hubay Jenő]] tanítványazenetanár.
 
== Élete ==
Zenei családból származott: apja, [[Geyer József]] orvos volt, aki hegedűn és brácsán adott elő; bátyja, [[ifj. Geyer József]] pedig orgonaművész volt. Hegedűtanulmányait [[Hubay Jenő]] mesteriskolájában végezte a [[Zeneakadémia| Zeneakadémián]]. Csodagyerek volt; játékával már tizenéves korában lenyűgözte Európát, Amerikát. [[1895]]-ben lépett fel első ízben nyilvánosan. [[1902]]-től számos turnét tett európai és amerikai városokban.
*[[Hegedű]]tanulmányait [[Hubay Jenő]]nél végezte.
*[[1895]]-ben lépett fel első ízben nyilvánosan.
*[[1902]]-től számos turnét tett európai és amerikai városokban.
*[[1911]]-től [[1919]]-ig [[Bécs]]ben, majd [[Zürich]]ben élt, ahol mint [[Svájc]] egyik legkiválóbb hegedűművészét tartották számon.
*[[1934]]-től a zürichi konzervatórium tanára. Néhány évig egy [[vonósnégyes]]t vezetett.
*[[1953]]-tól a [[Paul Sacher]] által vezetett zürichi [[Collegium Musicum]] zenekar hangversenymestere volt.
 
[[Klasszicizmus|Klasszikus]] és [[Romantika|romantikus]] művek előadásával tűnt ki. [[1906]]-tól közeli kapcsolatban volt [[Bartók Béla (zeneszerző)|Bartók Bélával]], Bartók viszonzatlan szerelmét idézi meg a ''[[Bartók: Két portré|Két portré]]'' című zenekari mű, valamint a Geyer Stefinek dedikált ''[[Bartók: I. hegedűverseny|posztumusz hegedűverseny]]''. Mindkettőben felbukkan a Geyer Stefi-motívum (d-fisz-a-cisz), amely egészen az 1939-es ''[[Bartók: Divertimento|Divertimentóig]]'' kísérti Bartók zenéjét. Levélváltásuk fontos zenetörténeti dokumentum.
Csodagyerek volt. Játékával már tizenéves korában lenyűgözte Európát, Amerikát; és [[Bartók Béla (zeneszerző)|Bartók Bélát]].
 
*[[1911]]-től [[1919]]-ig [[Bécs]]ben, majd [[Zürich]]ben élt, ahol mint [[Svájc]] egyik legkiválóbb hegedűművészét tartották számon. [[1934]]-től a zürichi konzervatórium tanára lett; néhány évig egy [[vonósnégyes]]t vezetett. [[1953]]-tól a [[Paul Sacher]] által vezetett zürichi [[Collegium Musicum]] zenekar hangversenymestere volt.
Egyike a legnagyobb magyar hegedűsöknek, Hubay mesteriskolájának első, világsikert aratott növendéke. [[Klasszicizmus|Klasszikus]] és [[Romantika|romantikus]] művek előadásával tűnt ki. [[1906]]-tól közeli kapcsolatban volt Bartók Bélával. Bartókot évekig foglalkoztatta személyisége, feleségül vette volna, de Geyer Stefi kikosarazta. Bartók megfestette zenei portréját. ''Egy nő arcképe: D-Fisz-A-Cisz''. A Geyer Stefi-motívum újra meg újra felbukkant Bartók műveiben, egészen az 1939-es Divertimentóig. Számára írta [[Bartók: I. hegedűverseny|posztumusz hegedűversenyét]]. A ''Két portré'' című zenekari mű is megidézi.
 
== Irodalom ==
Levélváltásuk fontos zenetörténeti dokumentum.
*{{BRZene|2|33}}
*{{cite book|title=Híres magyar asszonyok kalandjai|author=Pivárcsi István|chapter=Geyer Stefi|year=2003|publisher=Palatinus|url=https://books.google.ca/books?id=kwdjAgAAQBAJ}}
*{{cite web|title=Geyer Stefi|url=http://lfze.hu/hu/nagy-elodok/-/asset_publisher/HVHn5fqOrfp7/content/geyer-stefi/10192|author=Pethő Csilla|accessdate=2015-10-30|work=Nagy elődök|publisher=[[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem]]}}
 
==Külső hivatkozások==
2 211

szerkesztés