Wikipédia

„Bánffy Dezső (miniszterelnök)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Tambo (vitalap | szerkesztései)
75 789 szerkesztés
más
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 795 szerkesztés
nemesi előnevek mai írással, stb.
3. sor:
| kép =Bánffy Dezső (Mai Manó felvétele).jpg
| képméret =200px
| képaláírás = [[Mai Manó]] fényképén
 
| állam =A [[Magyar Királyság]]
64. sor:
}}
{{más|Losonczi báró Bánffy Dezső (zeneszerző)}} (1891–1950)
Losonczi[[Báró]] báró[[losonc]]i '''Bánffy Dezső''' ([[Kolozsvár]], [[1843]]. [[október 28.]] – [[Budapest]], [[1911]]. [[május 24.]]<ref>[https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-266-12316-22681-47?cc=1452460&wc=92Q2-YW5:40678301,43353801,1077275002 Halálesete bejegyezve a Budapest II. ker. polgári halotti akv. 1181/1911 folyószáma alatt.]</ref>) magyar politikus, főispán, a képviselőház elnöke, [[miniszterelnök]].
 
== Élete ==
=== Származása és családja ===
Bánffy Dezső régi magyar nemesi családba született. Édesapja losonczi báró losonci [[Bánffy Dániel (főispán)|Bánffy Dániel]] (1812–1886), édesanyja léczfalvailécfalvai [[Gyárfás Anna]] (1821–1902); maga Bánffy Dezső a család legidősebb gyermekeként látta meg a napvilágot. Három öccse közül csak ketten érték meg a felnőtt kort.
[[Fájl:Bánffy Dánielné Gyárfás Anna 1902-28.jpg|bélyegkép|balra|110px|Édesanyja, Gyárfás Anna]]
Bánffy Dezső [[1865]]. [[október 28.|október 28]]-án]] feleségül vette magyargyerőmonostori báró magyargyerőmonostori Kemény Máriát (1844–1884). Nála egy évvel fiatalabb feleségétől négy gyermeke született, mielőtt az asszony elhunyt volna [[1884]]. [[augusztus 3.|augusztus 3]]-án]]. Gyermekeik:
* [[Bánffy Kazimír|Kazimír]] (1866–1922), Alsó-Fehér vármegye főispánja, felesége gagyi Pálffy Mária
* Hedvig (születési és halálozási dátuma nem ismert, valószínűleg kisgyermekként elhalálozott)
* [[Bánffy Ferenc (publicista)|Ferenc]] (1869–1938), első felesége széplaki Petrichevich-Horváth Ida, második felesége széplaki báró széplaki Petrichevich-Horváth Hortenzia
* Alice (1871–1948), férje báró Berthold von Feilitzsch.
 
Első felesége halála után majdnem tíz évvel Bánffy Dezső újranősült [[Dés]]en, [[1893]]. [[augusztus 13.|augusztus 13-án]]-án. Második felesége a nála közel húsz esztendővel fiatalabb nagyenyedi Máthé Ilona (1862–1941), akitől egyetlen leánya született:
* Teodóra (1898–1958), első férje szunyoghiszunyogi Szunyogh Gábor, második férje Ernst Ryman.
 
=== Politikai pályafutása ===
[[Fájl:Báró Bánffy Dezső.jpg|bélyegkép|balra|180px|Losonczi báró Bánffy Dezső politikus, főispán, miniszterelnök]]
Bánffy Dezső családjával főként [[Kolozsvár]]ott élt, a gimnáziumot és a jogot is ott végezte. Államtudományi tanulmányait [[Berlin]]ben és Lipcsében folytatta.
 
[[1869]]-ben és [[1872]]-ben is balközép programmal indult a képviselői mandátumért Belső-Szolnok vármegyében, de mindkétszer alulmaradt. [[1875]]-ben csatlakozott a [[Szabadelvű Párt]]hoz. EzEttől az évtől [[Belső-Szolnok vármegye]] főispánja, és [[Kővárvidék]]e főkapitánya, valamint a főrendiház jegyzője lett. A következő évtől [[Szolnok-Doboka vármegye|Szolnok-Doboka]], majd 1883-tól [[Beszterce-Naszód vármegye]] főispánja is. FőispánságánakE hivatala tízéves jubileuma alkalmával a király a [[Osztrák Császári Lipót-rend|Lipót-rend]] lovagkeresztjével tüntette ki. 1889-ben megkapta a [[Magyar Királyi Szent István-rend|Szent István-rend]] kiskeresztjét. [[1890]] végén főispáni tisztségeiről lemondott. Tevékenységét mind a nemzetiségi törekvésekkel, mind pedig a Szabadelvű Párt politikai ellenzékével szembeni kemény, gyakran törvénytelen fellépés jellemezte, amiért is személyét a "dobokai„dobokai basa"basa” kifejezésselgúnynévvel illették kortársai.
 
Az [[1892]]-es és az [[1896]]-os választásokon a szilágysomlyói választókerületben szerzett mandátumot. 1892-től [[1895]]-ig a képviselőház elnöke. 1895. január 14-e és [[1899]]. február 26-a között miniszterelnök, [[1898]]-ban a király személye körüli miniszter is volt. Miniszterelnöki székéről az [[ischli klauzula]] miatt kirobbant ellenzéki [[Obstrukció (politika)|obstrukció]] miatt volt kénytelen lemondani. Távozását követően leköszönt képviselői mandátumáról, és [[1904]]-ig a királyi főudvarmester méltóságot töltötte be.
 
1896-ban a [[Osztrák Császári Lipót-rend|Lipót-rend]], 1899-ben a [[Magyar Királyi Szent István-rend|Szent István-rend]] nagykeresztjével tüntették ki. [[1903]]-ban megalapította az Újpártot. 1904-ben [[Szeged]] I. választókerületében nyert mandátumot a szabadelvű párti Rónay Jenővel szemben. A következő három választáson (1905, 1906, 1910) is a szegedi I. választókerületbenott szerzett mandátumot. [[1910]]-ben az általános választójogot zászlajára tűző Választójog Országos Szövetsége elnöke.
A református egyház erdélyi kerületének főgondnoka, az egyetemes református konvent és zsinat világi elnöke volt.
 
== A hatalmi piramis csúcsán ==
Bánffy az egyházpolitikai küzdelmek által felzaklatott magyar politikai közéletben látott hozzá miniszterelnöki tevékenységéhez, amelynek már a kezdetén a bukás lehetőségével szembesült [[Antonio Agliardi]] pápai [[nuncius]] magyarországi látogatása miatt. A sajtó és a politikum egy része azt a látszatot igyekezett kelteni, hogy a nunciuspápai követ megnyilvánulásai a magyar belpolitikába való beavatkozással érnek fel. Bánffy, aki maga is gyanakodva nézte Agliardi tevékenységét a [[közös külügyminiszter]]rel egyeztetve a képviselőházban kijelentette: a nuncius tevékenysége „a belügyekbe való beavatkozás látszatával bír”. Ezt követően a közös külügyminisztérium mégis élesen elhatárolódott Bánffy kijelentésétől. Így Bánffy kellemetlen helyzetbe került: vagy neki, vagy a közös külügyminiszternek távoznia kellett posztjáról. A király némi tépelődés után a közös külügyminisztert, [[Kálnoky Gusztáv]]ot menesztette.
1896-ra [[treuga Dei]]-t hirdettek a pártok, hogy a [[1896-os millenniumi ünnepségek|millenniumi ünnepségek]] fényét ne tompítsák politikai csatározások. A király május közepén szentesítette a honfoglalás ezredik évfordulójának törvénybe iktatását (1896. VII. tc.).<ref>[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=6624 1896. évi VII. törvénycikk a honalapitás évezredes emlékének törvénybe iktatásáról], 1000ev.hu</ref> A felszínen minden káprázatos volt, de a társadalmat feszítő ellentétek - köztük is legnagyobb súllyal a nemzetiségi kérdés – megoldatlansága sötét árnyként vetült a honalapítás 1000. évfordulójára. A pártok közti béke is csak az őszi választásokig tartott, amelyeken Bánffy kíméletlen erőszakkal óriási többséget szerzett a Szabadelvű Párt számára a képviselőházban.
 
A választások befolyásolására a hagyományos etetés-itatás mellett, számos más módszer is rendelkezésre állott. A [[Versec]]en szabadelvű párti képviselőjelöltként induló [[Herczeg Ferenc (író)|Herczeg Ferenc]] például így emlékezett az 1896-os választásokra: ''„Nagyon megijedtem, mikor az elnök a választást úgy vezette, hogy vagy kétszáz ellenzéki választót egyáltalában nem engedett leszavazni. Órákon át az eljárás idegölő lassúságával dühítette őket, majd kitűzte a zárórát, és mikor a türelmetlen ellenzékiek lármázni kezdtek, karhatalommal kiszorította őket a városházáról.”''<ref>Herczeg Ferenc emlékezései'', Budapest, 1985., 302.</ref>
 
Az új bűnvádi perrendtartás parlamenti tárgyalása során Bánffy az ellenzék „agyonbeszéléses” obstrukciójával volt kénytelen szembesülni a törvényjavaslat azon pontja miatt, amely szerint a sajtó által elkövetett becsületsértési ügyekben ne az esküdtszékek, hanem a királyi törvényszékek ítéljenek. Bánffy nem gondoltgondolkodott az obstrukciót ellehetetlenítő házszabály megalkotásávalmegalkotásán, inkább kompromisszumos megoldást választott a vitatott 16. paragrafus kapcsán: ''„Ha azonban a rágalmazás vagy becsületsértés… közmegbizatásban eljáró ellen, és pedig az utóbbinak hivatalos tetteire vonatkozólag volt elkövetve, az esküdtbiróság itél.”''<ref>[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=6687 1897. évi XXXIV. törvénycikk a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről], 1000ev.hu</ref>
 
=== Obstrukció és bukás ===
1897–98 folyamán a gazdasági kiegyezési tárgyalások osztrák parlamenti jóváhagyása komoly akadályokba ütközött az elhúzódó osztrák parlamenti válság miatt. Annak érdekében, hogy a tíz évenkéntitízévenkénti újratárgyalás ne okozzon a későbbiekben hasonló problémákat, a magyar és osztrák kormány megalkotta az [[ischli klauzula|ischli klauzulát]], amely az osztrák–magyar gazdasági kiegyezés tíz esztendős időbeli hatályát megszüntette, de fenntartotta a magyar parlament újratárgyalást kezdeményező jogát. Az ellenzék az ischli klauzulában a magyar függetlenség sárba tiprását látta, egyúttal kiváló alkalmat arra, hogy a választások tisztaságát beszennyező„beszennyező” Bánffyt megbuktassa.▼
 
▲1897–98 folyamán a gazdasági kiegyezési tárgyalások osztrák parlamenti jóváhagyása komoly akadályokba ütközött az elhúzódó osztrák parlamenti válság miatt. Annak érdekében, hogy a tíz évenkénti újratárgyalás ne okozzon a későbbiekben hasonló problémákat, a magyar és osztrák kormány megalkotta az [[ischli klauzula|ischli klauzulát]], amely az osztrák–magyar gazdasági kiegyezés tíz esztendős időbeli hatályát megszüntette, de fenntartotta a magyar parlament újratárgyalást kezdeményező jogát. Az ellenzék az ischli klauzulában a magyar függetlenség sárba tiprását látta, egyúttal kiváló alkalmat arra, hogy a választások tisztaságát beszennyező Bánffyt megbuktassa.
[[Kép:Bánffy Dezső Ellinger.jpg|bélyegkép|balra|200px|Ellinger Ede: Bánffy Dezső (fénykép)]]
Technikai obstrukció kezdődött, teljesen megbénítva a képviselőház munkáját. Ennek mibenlétéről a korábban már idézett Herczeg Ferenc a következőket írja: ''„A technikai obstrukciónak voltak mesterei és tudósai, akik valósággal remekeltek a Ház munkaképességének megbénításában. A legmegszokottabb fogásuk az volt, hogy az ülések elején négy-öt módosítást indítványoztak a jegyzőkönyv szövegéhez – olykor csak hasonló jelentőségű szavak kicserélését, mint például indítvány helyett javaslat – mindegyik módosításra húsz képviselő aláírásával név szerinti szavazást kértek. Mivel minden név szerinti szavazás eltart egy óráig, a házszabályok szerint pedig az ülés négy órában van megszabva, tehát négy-öt név szerinti szavazással agyon lehetett ütni egy-egy ülést. Mégpedig a házszabályok tiszteletben tartása mellett, teljesen törvényes módon.”'' <ref>Herczeg Ferenc emlékezései'', 304.</ref>
 
Amikor úgy tűnt, ez is kevés a miniszterelnök megbuktatásához, személyében kezdték támadni Bánffyt. E verbális támadások sorából kiemelkedik [[Horánszky Nándor]] durva hangvételű képviselőházi felszólalása, amelyre [[1898]]. [[december 24.|december 24]]-én]] került sor. Bánffy nyílt levélben válaszolt Horánszkynak, mire utóbbi, párbajsegédei által „fegyveres megtorlást” kért a miniszterelnöktől. Mivel azonban Bánffy segédei a „fegyveres megtorlás” kifejezést értelmezhetetlennek tartották, és a másik fél segédei a fegyveres elégtétellel nem érték be, a párbaj elmaradt.<ref>[http://epa.oszk.hu/00200/00242/00399/pdf/00399.pdf Országos Hírlap 1898. december 27.], epa.oszk.hu</ref> Horánszky becsületsértő, politikai célzatú kirohanására, és a nyomában járó „lovagias ügyre” egyébként volt már példa a képviselőházban. [[1891]]. [[október 22.|október 22-én]]-én ugyanis Horánszky Nándor [[Szilágyi Dezső (politikus)|Szilágyi Dezsőt]] vonta kérdőre hasonlóan keresetlen stílusában. Szilágyi válaszát követően Horánszky párbajsegédek után nézett, de az esemény végül akkor is elmaradt.
 
Bánffy nem tudott mit kezdeni az obstrukcióval, és [[Tisza Kálmán]] kezdeményezése ''(Tisza-lex)'' sem hozott áttörést, sőt, sokak kilépéséhez vezetett a Szabadelvű Pártból. Így nyilvánvalóvá vált, hogy az 1899-es évet az ország [[1867]] óta először exlex (elfogadott költségvetés nélküli) állapotban kezdi meg. A magyar parlamenti válságot csak új kormány megalakításával lehetett feloldani, amelynek vezetője [[Széll Kálmán]] lett.
115 ⟶ 114 sor:
 
==Emlékezete==
[[Fájl:Bánffy Dezső sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Bánffy Dezső sírja [[Budapest]]en. [[Fiumei úti Nemzeti Sírkert|Kerepesi temető]]: 29/2-1-2. sarok., [[Kallós Ede]] szobrász műve.]]
* [[1900]]-ban [[Makó]]n a korábbi Fuvola utcát róla nevezték el, [[Cigánybécs]] városrészben.<ref>{{Makó utcanevei}}</ref>
 
==Irodalom==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Bánffy_Dezső_(miniszterelnök)”