„Holt-tengeri tekercsek” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[Fájl:Qumran.jpeg|jobbra|200px|thumb|Qumran. Ahol megtalálták a tekercseket]]
A '''holt-tengeri tekercsek''' első darabjait [[1947]]-ben egy [[beduin]] kecskepásztor (Muhammad Ahmed el-Hamed - becenevén ed-Dib, vagyis farkas) találta meg (állítása szerint viszont 1945-ben találta, azóta sátrában rejtegette) a [[Qumrán hegység]] egyik barlangjában. A későbbiekben - beduin sírrablók és hivatásos régészek egyaránt - további barlangokat fedeztek fel, összesen tizenegyet. A legelső tekercsek az 1-es barlangból kerültek elő. Legnagyobb jelentősége a 4-es barlangban talált Ézsaiás tekercsnek van, amely 7,34 méter hosszú és szerencsére egészen jó állapotban maradt ránk. A leghosszabb tekercset (amely szintén jó állapotú) templomtekercsnek hívják. Az alapjául szolgáló borjúbőr kikészítéséhez a Holt-tenger vízét használták, tehát helyi eredetű. A többi tekercs kevésbé volt ilyen szerencsés. Összesen kb. 900 tekercs került elő. A tekercseket hosszúkás (60 cm magas) agyagkorsók őrizték, melyeket viasszal légmentesen lezártak, ez garantálta azt, hogy ilyen hosszú időn át fennmaradhattak.
Mivel a beduinok nem tudták a tekercseket hasznosítani, azok meglehetősen kalandos körülmények között jutottak el a Palesztinai Régészeti Múzeumba, majd az izraeli Könyv Szentélyébe, amelyet a tekercsek őrzésére emeltek. Mivel az akkori politikai helyzet nagyon instabil volt, a tekercseken végzett kutatás nagyon lassan haladt előre. A különféle nemzetiségű (7 tagú) tudósokból álló első kutatócsoport munkáját a tekercsek körüli szenzációhajhászat is számos alkalommal megzavarta.
A tekercsek anyaga többségében [[pergamen]] illetve [[papirusz]], ám az emberiség történelmében egyedülálló módon az egyik barlangban vörösréz tekercspárost is találtak. Sehol a világon nem volt erre példa még. Az írások nyelve nagyrészt [[Héber nyelv|héber]], de néhány [[görög nyelv|görög]], illetve [[arámi nyelv]]űt is tartalmaz, korban pedig az i. e. 2. század és az i. sz. [[1. század]] között készültek.
Az idővel egymás után előkerülő több száz tekercs egy része tönkrement (egyes darabokat még a felfedezés idején a beduinok égettek el), illetve darabkái összekeveredtek, így egy gigantikus kirakósjáték összeillesztéséhez hasonlított a mai napig folyó összeillesztési munka.
| |||