„Diószeg (Szlovákia)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB |
a vesszőpótlások & kisebb javítások |
||
26. sor:
}}
'''Diószeg''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Sládkovičovo'', [[német nyelv|németül]] ''Diosek'') város [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Nagyszombati kerület]]ben, a [[Galántai járás]]ban.
== Fekvése ==
A [[mátyusföld]]i település a [[Kisalföld]]ön, [[Galánta|Galántától]] 6 km-re nyugatra, a Dudvág partján fekszik. A mai város Magyar- és Németdiószeg [[1943]]. évi egyesítésével jött létre.
== Története ==
Az [[1. század|1.]] és a [[4. század]] közötti időszakban [[kvádok|kvád]] település. [[1252]]-ben [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] oklevelében említik először. Nevét onnan kapta, hogy a falu területén sok volt a [[dió]]fa. [[1301]]-ben Dudvág Miklós a település földesura. [[1337]]-ben [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] király hívének, Oros Péternek adta. [[1530]]-ban a [[Török hódoltság|török]] egy rajtaütés során felégette. [[1553]]-ban 22 adózó porta állt a faluban, mely a rend feloszlatásáig a budai [[klarisszák]] birtokában volt. Ezután egyházi birtok, majd az Erdődy család vásárolta meg, később az Eszterházyaké. [[1582]]-ben Diószeg városi rangot nyert, a [[17. század]]ban pedig vásártartási és vámszedési privilégiumokat kapott. Ekkor két jelentős épülete a templom és a kastély volt. A [[Rákóczi-szabadságharc]] alatt a Stahremberg parancsnoksága alatt álló császári csapatok kifosztották, [[1709]]-ben pedig felégették. [[1786]]-ban [[II. József magyar király|II. József császár]] német földműveseket és kézműveseket telepített ide, ettől kezdve a korábbi város két részre, Magyar- és Németdiószegre oszlott. Az Eszterházyak után a Zichy család lett a település fő birtokosa. [[1850]]-ben megépült a [[vasút]]vonal, amely Diószeget [[Pozsony|Pozsonnyal]] és [[Pest (történelmi település)|Pest]]tel kötötte össze. Az 1860-as években létesített cukorgyára elsősorban báró Kuffner Károly tevékenységének eredményeként jött létre. [[1870]]-ben ismét városi rangra emelték.
Vályi András szerint ''"DIÓSZEG. Népes magyar falu Poson Vármegyében, birtokosai valának a’ Sz. Klára Szerzetbéli Apátzák, most a’ Religyiói kintstár, lakosai katolikusok, és más félék, fekszik puszta Födémes, és Galanta között, Dudvág vize mellett, Kis Matsédhez fél órányira, számos vendég fogadók vagynak körűlötte; határja gazdag, legelője nagy, fája elég, réttyei jók, halászattya hasznos, első Osztálybéli.
77. sor:
[[2001]]-ben 6078 lakosából 3614 szlovák és 2340 magyar volt.
2011-ben 5479 lakosából 3524 szlovák, 1737 magyar, 51 cigány, 20 cseh, 2-2 ukrán és zsidó, 1-1 német, lengyel, szerb és morva, 21 más és 118 ismeretlen nemzetiségű
== Gazdasága ==
83. sor:
== Híres emberek ==
* Itt született [[1892]]. [[február 15.|február 15-én]] [[Koltay-Kastner Jenő]], 1935-ig Kastner Jenő irodalomtörténész, filológus, történész, 1952-ben az irodalomtudomány kandidátusa és 1956-ban doktora (†[[1985]]. [[március 3.]] [[Szeged]])▼
* Itt kezdte papi pályáját [[1827]]-ben [[Bedeő Pál]] egyházi író.▼
* Itt született [[1910]]. [[január 16.|január 16-án]] [[Lőrincz Gyula]] festőművész, publicista.
* Itt született [[1912]]. [[február 5.|február 5-én]] [[Pongrácz Zoltán]] zeneszerző.
* Itt helyezték örök nyugalomra [[Kuffner Károly de Diószegh]] bárót 1924. december 12-én, a diószegi cukorgyár alapítóját és a vidék fellendítőjét.▼
* Itt élt és alkotott [[Talamon Alfonz]] (1966-1996) [[felvidék]]i [[Madách-díj]]as magyar író.<ref>[http://www.szmit.sk/ Szlovákiai Magyar Írók Társasága]</ref>▼
* Itt született [[1912]]. [[március 15.|március 15-én]] [[Hortobágyi Tibor]] hidrobiológus, egyetemi tanár, nemzetközi hírű tudós, termékeny szakíró, aki szakterületéről több mint 20 000 mikroszkópi rajzot készített. († [[1990]]. [[április 16.]] [[Budapest]])
* Itt született [[1913]]. [[szeptember 22.|szeptember 22-én]] [[Abay Nemes Oszkár]] országgyűlési képviselő, főiskolai világbajnok úszó, ügyvéd (†[[1959]]. [[január 30.]] [[Pécs]])
▲* Itt született [[1892]]. [[február 15.|február 15-én]] [[Koltay-Kastner Jenő]], 1935-ig Kastner Jenő irodalomtörténész, filológus, történész, 1952-ben az irodalomtudomány kandidátusa és 1956-ban doktora (†[[1985]]. [[március 3.]] [[Szeged]])
* Itt él [[1943]] óta ''Szamák István'' (*1920) növénynemesítő, szakíró, a szlovákiai magyar kórusmozgalom tevékeny résztvevője.<ref>Lacza Tihamér (szerk.): A tudomány szolgálatában, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2010</ref>▼
* Itt született [[Weinträger Adolf]] (1927-1987) festőművész.
▲* Itt kezdte papi pályáját [[1827]]-ben [[Bedeő Pál]] egyházi író.
▲* Itt helyezték örök nyugalomra [[Kuffner Károly de Diószegh]] bárót 1924. december 12-én, a diószegi cukorgyár alapítóját és a vidék fellendítőjét.
▲* Itt élt és alkotott [[Talamon Alfonz]] (1966-1996) [[felvidék]]i [[Madách-díj]]as magyar író.<ref>[http://www.szmit.sk/ Szlovákiai Magyar Írók Társasága]</ref>
▲* Itt él [[1943]] óta ''Szamák István'' (*1920) növénynemesítő, szakíró, a szlovákiai magyar kórusmozgalom tevékeny résztvevője.<ref>Lacza Tihamér (szerk.): A tudomány szolgálatában, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2010</ref>
== Nevezetességei ==
* Kuffner-kastély és mauzóleum.
* [[Szűz Mária]] Mennybemenetele tiszteletére szentelt [[római katolikus egyház|római katolikus]] [[templom]]a. Előző templomát valószínűleg a klarissza apácák építtették, kiknek kolostora volt itt. A jelenlegi templomot a 17. század kezdetén építették. Tornyát [[1620]] körül emelték. [[1786]]-ban jelentősen átépítették.<ref>http://www.felvidek.ma/felvidek/turistakalauz/51560-a-dioszegi-szuz-maria-mennybemenetele-templom</ref>
* A cukorgyár főépülete ipari műemlék ([[19. század]]).
101. sor:
* [[Talamon Alfonz]] író bronzszobra. [[Mag Gyula]] szobrászművész alkotását [[2006]]. [[december 28.|december 28-án]] avatták fel.
* A Vinceházi-erdőben termálfürdője van.
* Kuffner Károly emléktábla. Mag Gyula szobrászművész alkotását, a polgármesteri hivatal homlokzatán elhelyezett [[dombormű]]
== Kultúra ==
* ''Hahota'' amatőr
* A [[Csemadok]] és a [[Matica slovenská]] helyi alapszervezetei.
== Források ==
| |||