„MH Alföldi Kiképző Központ” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{Katonai egység infobox
| név = MH Alföldi Kiképző Központ
| kép =MH Alföldi Kiképző Központ.PNG
| képaláírás = '''MH Alföldi Kiképző Központ címere'''
| dátum =[[1962]]. - [[2004]].
| ország =[[Magyarország]]
| személyzet =hivatásos, szerződéses és közalkalmazotti állomány
30. sor:
== Az alakulat rendeltetése volt ==
 
* A mozgósítás útján megalakuló katonai szervezetek ez irányú feltételeinek megteremtése, a tevékenység tervezése, szervezése és végrehajtása;
* Saját és a Magyar Honvédség más csapatai részére a hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítő sorállomány katonai alap- és szakalapozó kiképzésének bázisképzés keretében történő végrehajtása;
* A szerződéses állomány kiképzése;
* A hivatásos, szerződéses és tartalékos parancsnoki állomány továbbképzése;
* Közreműködés katasztrófavédelmi feladatokban, segítségnyújtás elemi csapás, ipari szerencsétlenség, közveszély vagy közérdekű üzem működésének megzavarása, illetve egyéb jelentős mértékű egyéb katasztrófa esetén.
 
== A szervezet rövid története ==
A Magyar Honvédség Alföldi Kiképző Központja Bács-Kiskun megyében, a Felső-Kiskunság egy meghatározó jelentőségű településén, Szabadszálláson helyezkedik el. A település története több évszázados múltra tekint vissza. Szabadszállás közel 7000 fős lélekszámával jellegzetesen alföldi, mezőgazdasági település.
A város katonatörténete is a régmúlt századokig nyúlik vissza, szorosan összefonódva a szabadságharcokkal, a háborúkkal.
Szabadszálláson 1951-52-ben leltek otthonra az akkori Magyar Néphadsereg első alakulatai, akik létrehozták az első helyőrséget. Harckocsi, lövész, tüzér, honi légvédelmi rakéta csapatok, valamint a páncélos- és gépjármű-technikai képzés szervezetei képviselték a honi haderőt. A katonák rövid idő alatt beilleszkedtek a település mindennapi életébe és a helybéliek is elfogadták a katonák jelenlétét.
 
A jogelőd katonai szervezetekre, a katonaelődökre a ma élő katona-nemzedéknek mindenkori kötelessége a visszaemlékezés.
A Szabadszállás helyőrségben települt katonai szervezetek közül az Alföldi Kiképző Központ (jogelődje a Páncélos és Gépjárműtechnikai Kiképző Központ és a MH 52. Hunyadi Mátyás Javítóezred) a legnagyobb múltú szervezet.
 
Története egészen 1962. október 1-ig nyúlik vissza, ekkor alakult meg az MN 7260 alakulat, az MN Páncélos és Gépjárműtechnikai Kiképző Központ, melynek alaprendeltetése: "A Magyar Néphadsereg csapatai és intézetei számára szükséges harckocsi és gépkocsi technikusi, valamint szakkezelői állomány képzése és nevelése.” Az 1970-es évektől jelentős részt vállalt az "M” szervezetek felállításában, azok anyagi-technikai bázisának fenntartásában.
1975. szeptember 1-jével kezdte meg működését a Gépjárműtechnikai Tiszthelyettes és Szakmunkás Képző Iskola, majd 1985-ben átvette helyét a Gépjárműtechnikai Tiszthelyettes Szakközépiskola.
 
1977-től folyamatosan érkeztek külföldi szakemberek az alakulathoz, felkészítő képzésben vettek rész jemeni, palesztin, mozambiki, angolai, afgán, görög tisztek, tiszthelyettesek, valamint polgári alkalmazottak is.
1989-ben felszámolták az MN 145. Harckocsi Dandárt (MN 7038), a helyőrség-parancsnoki feladatokat a Páncélos és Gépjárműtechnikai Kiképző Központ vette át. Majd egy év elteltével a helyőrségben minden más alakulatot felszámoltak, kivéve a kiképző központot.
1991. február 6-án az addig tisztelt csapatzászlót a Hadtörténeti Múzeumba szállították.
1991. június 1-jével a Gépjárműtechnikai Tiszthelyettes Szakközépiskola kivált a kiképző központ állományából, amely ekkor megkezdte felszámolását és jogutód szervezetként az 52. Javítóezred megalakítását, amely hivatalosan 1991. szeptember 1-jével alakult meg. A szervezet az MH Anyagi-technikai Főcsoportfőnökségtől a szárazföldi haderő állományába került. Rendeltetése: a saját, az MH csapatai (az utalt katonai szervezetek) fegyverzeti és technikai eszközei haditechnikai biztosítási feladata végrehajtása, illetve az ebben való részvétel (technikai kiszolgálás, javítás, vontatás) mérőeszköz hitelesítés, szakemberképzés és felkészítés.
1992. október 1-jén a jogelőd megalakulásának 30. évfordulóján a Honvédelmi Miniszter csapatzászlót adományozott, valamint engedélyezte a ''Hunyadi Mátyás'' név viselését, ekkortól a helyőrség megnevezése ''MH 52. Hunyadi Mátyás Javítóezred''.
 
A Magyar Honvédség átalakítása részeként 1997. február 28-val a hadrendből törölték a javítóezredet, s helyén jogutódként új katonai szervezet kezdte meg működését.
A '''Magyar Honvédség Alföldi Kiképző Központ''' a 2. Gépesített Hadosztály csapattagozatú, kiemelt dandár szintű, kiképző katonai szervezeteként alakult meg, melyet a honvédelmi miniszter 118/1997. határozatával 1997. szeptember 1-jei hatállyal alapított. Jogfolytonosság alapján 1962. október 1-jétől létező katonai szervezet.
Az AKK két helyőrségben, Szabadszállás helyőrségben lévő parancsnokság vezetésével [[Szabadszállás]] és [[Kalocsa]] helyőrségekben (részeivel Öregcsertő-Csornapuszta, illetve Baráka területén) kezdte meg működését.
A kiképző központ kilenc kiképző zászlóalja (1-5. Szabadszálláson, 6-9. Kalocsán) a Magyar Honvédség sorállományának kiképzését végezte elsősorban a Dunától keletre elhelyezkedő csapatok számára.
*gépesített lövész és felderítő,
70. sor:
A kiképzési feladatok előkészítése, megszervezése, végrehajtása szintén gondos tervező- és szervező munkát igényelt. Lövészeti időszakban napokig valóságos autóbusz konvojok közlekedtek Szabadszállás és Öregcsertő-Csornapuszta (lőtér) között, egy-egy időszakban annak elején (alaplőgyakorlatok) és közepén (1. számú és szakalap lőgyakorlatok). Hasonlóképp „csúcsra járatott" volt az alaki gyakorlópálya, a harcászati gyakorlótér és a gép- és harcjármű vezetési pálya.
2002-ben, a helyőrség megalakulásának 50. évfordulója, a kiképző központ és jogelődei megalakulása 40. évfordulója tiszteletére emlékkövek kerültek felállításra az alaki gyakorlópálya, az alakuló tér mentén. Minden egyes követ az adott szervezet egy-egy parancsnoka, vagy katonája leplezett le.
1998-2003. között évente nagy erőkkel vett részt a kiképző központ az észak-magyarországi folyók, a [[Tisza]] és a [[Duna]] mentén folyó árvíz elleni védekezésben, a lakosság mentésében, a 2000. évi [[Ágasegyháza]] környéki erdőtűz megfékezésében.
2003. november 2-án felavatásra került a „Szabadszállási katonák emlékére" ajánlott kopjafa.
Állíttatott mindazok emlékére, akik Szabadszálláson teljesítettek katonai szolgálatot, és ma már az égi hadakat szolgálják.
 
A Magyar Honvédséget érintő szervezeti változások következtében 2000. október 1-jétől a kiképző központ új állománytáblája alapján, ezred szintű katonai szervezetként, 2000. december 21-től pedig új alárendeltségben, a Hadkiegészítő és Kiképző Parancsnokság kiképző katonai szervezeteként folytatta alaprendeltetéséből adódó feladatai végrehajtását.
 
Az Alföldi Kiképző Központ nemcsak a sorkatonai állomány alap- és szakalapozó képzésével foglalkozik, hanem a Magyar Honvédség szerződéses katonáinak három hónapos emelt szintű alap és szakkiképzését is végrehajtja. A 100-150 fős szerződéses katonák havonta vonulnak be a kiképző központba, így egyszerre közel 450 fő szerződéses képzésével foglalkoznak a kiképző zászlóaljak a sorkatonák képzésével egyidőben.
A Magyar Honvédség Alföldi Kiképző Központ Parancsnoksága fontosnak tartotta, hogy jó kapcsolatot tartson fenn a város- és a környező települések önkormányzataival, civil szervezeteivel. Az alakulat, mint a környék legnagyobb munkáltatója, fontos szerepet töltött be a város életében, hiszen több mint 400 helybéli és környékbéli dolgozott a laktanya falain belül. Az ide vezényelt katonák számára nagy előnyt jelentett, hogy az alakulat a Magyar Honvédség más alakulataihoz viszonyítva nagy számú szolgálati lakással rendelkezett, mely lehetővé tette, hogy a katonák családtagjaikkal együtt telepedjenek le a városban.
A Magyar Honvédséget érintő átszervezés az Alföldi Kiképző Központot sem kerülte el. Így az alakulat a Magyar Honvédség Hadkiegészítő és Kiképző Parancsnokság alárendeltségéből 2003. június 30-án hivatalosan is, fennállása óta másodszor, átkerült a Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság alárendeltségébe.
A hadrend változásának következtében a kiképző központ 2004. nyarától már nem fogadott újoncokat felkészítésre (kiképzési eszközeit, felszereléseit az MH Tapolcai Kiképző Központ vette át).
2004. augusztus 31-én 09,009 órakor a Hunyadi Mátyás laktanyában az utolsó zászló levonásra került sor, majd a Helyőrségi Klubban ismertetésre került a honvédelmi miniszter 66/2004. határozata, melynek értelmében Szabadszállás 2004. december 31-ével megszűnt katonai helyőrség lenni.<ref>[http://hnykszabadszallas.5mp.eu/web.php?a=hnykszabadszallas&o=Xx6rGZx7yn ''Honvéd Nyugdíjas Klub Szabadszállás'']</ref>
Szabadszállás 2004. december 31-ével megszűnt katonai helyőrség lenni.<ref>[http://hnykszabadszallas.5mp.eu/web.php?a=hnykszabadszallas&o=Xx6rGZx7yn ''Honvéd Nyugdíjas Klub Szabadszállás'']</ref>
Maga a helyőrség a [[Magyar Néphadsereg 104. Honi Légvédelmi Tüzérezred]] 2. honi légvédelmi tüzérosztályának is otthont adott 1991-es felszámolásáig.
 
100 ⟶ 99 sor:
|valign="top"|
*Törzsszakasz
*Fegyveres Biztonsági Őrség
*Csapathírközpont
|valign="top"|
111 ⟶ 110 sor:
 
== Források ==
* [http://hnyk.hu/index.php/helyorseg/a-varos-katonatortenete A Városváros katonatörténete]
 
 
[[Kategória:Magyar Honvédség alakulatai]]