„III. Gergely pápa” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
van már forrás |
→Élete: pontosítás |
||
22. sor:
[[Szíria|Szír]] származású volt. Apját ''János''nak hívták. Családjával ők is az arab hódítók elől menekültek Itáliába. ''Gergely'' itt járta iskoláit, majd bencés szerzetes lett. Adományaival, törődésével a rómaiak között is nagy népszerűségnek örvendett. [[731]]. [[február 11.|február 11-én]] [[II. Gergely pápa]] temetésén a nép közfelkiáltásra választotta meg a [[Kereszténység|keresztény]] egyház élére. Felszentelésére még [[március 18.|március 18-áig]] várni kellett, ugyanis ''Gergely'' [[ravenna]]i megerősítésére várt. Az exarchának akkoriban pedig elég sok dolga volt, ugyanis a [[longobárdok]] feldúlták és el is foglalták a császári székhelyt. Csak a pápa rábeszélésére, no meg némi fizetség hatására vonultak ki Ravennából.
''Gergely'' nem tétlenkedett trónján, és azonnal levelet írt a császárnak, [[III. León bizánci császár|III. Leónak]], amelyben arra kérte az uralkodót, hogy hagyjon fel a képrombolással. Miután nem érkezett válasz üzenetére, [[731]] [[november]]ében zsinatot hívott össze Rómában, ahol elítélték a képrombolást, és azt [[
''Gergely'' több [[érsek]]i [[pallium]]ot is adományozott. Az elsők között volt ''Grado'' érseke, aki az [[aquileia]]i egyházmegye egyik vezetője volt. A palliumot megkapta ''Egbert'', [[York]] érseke is, ugyanúgy, mint ''Tatwine'' [[731]]-ben majd később ''Nothelm'' [[736]]-ban mint [[Canterbury]] érsek. [[732]]-ben ''Szent Bonifác''ot, a germánok hittérítőjét emelte érseki rangra, majd [[737]]-ben teljhatalommal ruházta fel a germániai egyházszervezet felépítésével.
|