„Bánfalvi karmelita kolostor” változatai közötti eltérés

A teljesen kiürített Kolostort előbb cukorgyárrá akarta átalakítani a város, majd a nem messze megnyitott első hazai szénbánya, [[Brennbergbánya]] bányatisztjei és szakmunkásai kaptakaptak benne szállást.

I. Napóleon francia császár csapatai [[1809]]-ben megszállták Sopront és katonai kórházzá alakították az épületet, valamint a templomot, mígés az alatta lévő kriptát kifosztották. A Kolostor ezt követően ismét lakóépületként funkcionált, míg a templomot 1825-ben a falu megnövekedett létszámú katolikus gyülekezetgyülekezete újra birtokba vehette.

A reformkorban a visszatérő bányamunkások mellett, itt élt [[Anton Siegel]],- híres tájképfestő, a korabeli soproni térség dokumentálója. DeA néhai rendház falai között nem csak a lakások bérbeadásával, hanem selyemhernyó tenyésztéssel is foglalkoztak a néhai rendház falali között. Az 1860-as évekbenvégülévekben végül helyőrségi kórházzá alakították, s ennek során a templomot ismét megfosztották szakrális funkciójától és raktárként használták.