„Jan Tinbergen” változatai közötti eltérés

Tinbergen már korán felfigyelt a társadalmi problémákra. Szülei [[osztrákok|osztrák]] menekült gyermekeket fogadtak otthonukban az [[első világháború]] alatt. Később, egyetemi évei alatt megérintette a lakosság szegénysége Leidenben. Azért döntött a közgazdasági tanulmányok mellett, hogy hozzájárulhasson a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez. Élete folyamán a korszak sürgős társadalmi–gazdasági problémáival foglalkozott ([[nagy gazdasági világválság]], a [[második világháború]] okozta károk, a [[harmadik világ]]ban uralkodó szegénység, a [[hidegháború]] (1945–1989) miatt fenyegető új katasztrófák). 1929-ben a Holland Statisztikai Hivatalban kezdte el azt a kutatást, amelyért később Nobel-emlékdíjat kapott. 1930-tól már egyértelműen használta a racionalitáson alapuló elvárások fogalmát, amit 30 évvel később [[John Muth]] dolgozott ki. 1933-ban [[statisztika|statisztikát]], matematikai közgazdaságtant és [[ökonometria|ökonometriát]] kezdett tanítani [[Rotterdam]]ban a ''Netherlands School of Economics'' iskolában. Miután tanulmányozta az egyes ipari ágazatok gazdasági növekedését, 1936-ban megalkotta a világ első nemzeti [[makroökonómia]]i modelljét. A [[Nemzetek Szövetsége|Nemzetek Szövetségének]] megbízásából hasonló modellt készített az [[Amerikai Egyesült Államok]]ra vonatkozóan. A két kötetes mű 1939-ben jelent meg ''Statistical Testing of Business Cycles Theories'' címmel. A Nemzetek Szövetsége megbízásából statisztikai módszerekkel ellenőrizte [[Gottfried Haberler]] [[konjunktúra]]ciklus elméletét. Tinbergent tekintik az északi szociáldemokrata modell, a bevétel hatékony és igazságos elosztása megalkotójának.