„Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok)” változatai közötti eltérés

Írt ''pwmaich arcaiologia'' címen egy 20 könyvre terjedő művet, amely Róma történetét az ősidőktől a pun háborúk kezdetéig, Polübioszig tárgyalja. A mű töredékesen maradt fenn: csak az első 10 könyve és a 11-ik egy része. A 9 utolsó könyvből csak [[ConstantinusVII. PorphyrogenitusKónsztantinosz bizánci császár]] kivonata maradt fenn. Dionüsziosz csodálja Róma alkotmányát, hangsúlyozza a vallásos és az erkölcsi szempontokat, a történetet az emberi tettek irányadó kalauzául tekinti. Mivel alaposan kutatta a római forrásokat, értékes a mű a római alkotmány történetére nézve. Előadásán, stílusán érződik szónoki mivolta. A mű elejére tett, [[Pompeius]]hoz intézett levelében szemére veti [[Thucydides]]nek, hogy az történetének oly kisszerű tárgyat választott. Ő inkább [[Livius]] irányát követi, és szónoki eszközökkel díszíti fel történeti művét.