„Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok)” változatai közötti eltérés

Dionüsziosz több más művet is hagyott hátra maga után. Az attikai szónokok életének leírása és munkásságuknak jellemzése a ''Perì tôn Attikôn rhētórōn'' című írása, de ennek sem maradt fenn a második fele. Egy másik szónoklattani munkája a ''Perì lektikês Dēmosthénous deinótētos'', amely [[Démoszthenész]]t a legtökéletesebb szónoknak tünteti föl. ''Téchne rhētorikē''-je négy darab, az elméleti retorika körébe vágó értekezés 11 szakaszban. Ebben Dionüsziosz szól a dicsőítő beszédek topikájáról, a rejtett célú beszédről (oratio figurata), a stílushibákról és a stílus kritikájáról. A stílusnemeket egy másik munkájában, a ''Perì synthéseōs onomátōn''-ban fejtette ki. A ''Perì mimēseōs'' 3 könyvében költők, történészek, filozófusok és szónokok műveit vizsgálva igyekszik megválasztani a legjobb stílusnemet. A mű hasonlít [[Marcus Fabius Quintilianus|Quintilianus]] 10. könyvére. A ''Perì Thoukydídou charaktêros'' Thuküdidészt hibáztatja a szónoki kerekség hiányáért. ''Levelei'' védekezést és polémiát tartalmaznak. Ammaeushoz intézett levelében védi Démoszthenészt a [[peripatetikus]]ok vádja ellen, akik szerint Démoszthenész [[Arisztotelész]]től tanulta stíluseszközeit. Dionüsziosz rámutat, hogy Arisztotelész retorikája készült pont Démoszthenész beszédei alapján. Pompeiushoz írt levélében még [[Platón]]t is Démoszthenész alá helyezi. Ammaeushoz írt második levelében ismét a Thuküdidészről kifejtett nézetét igyekszik védelmezni.<ref name=pecz/>