„Izlandi honfoglalás” változatai közötti eltérés

Európában a [[9. század]]ban a [[népvándorláskor|népvándorlás kora]] lassan véget ért. Amíg a [[sztyeppe]]i népek vándorlásának utolsó hullámaként a magyarok a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencébe]] érkeztek, a [[vikingek]] hódításai, rablóhadjáratai is a végükhöz közeledtek. Ekkoriban fedezték fel az óskandináv, főleg norvégiai hajósok a gyakorlatilag lakatlan Izland szigetét, ami nagy vonzerőt gyakorolt a relatív túlnépesedéssel küzdő, szűk völgyekben élő norvégiai parasztcsoportokra. A korabeli viszonylag kedvező éghajlati viszonyok, a [[középkori klímaoptimum]]{{Linkiw|Középkori klímaoptimum|Medieval Warm Period|en}}<ref>http://www.met.hu/eghajlat/fold_eghajlata/elmult_evezred_eghajlata/</ref> vonzóvá tette a letelepedést az azóta sokkal kopárabbá vált Izlandon is.