„Nyárádremete” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KasparBot (vitalap | szerkesztései)
embed {{Nemzetközi katalógusok}} with Wikidata information
Nincs szerkesztési összefoglaló
22. sor:
| hosszúsági ívmásodperc = 16
}}
'''Nyárádremete''' ([[1899]]-ig ''Köszvényes-Remete,'', [[román nyelv|románul]] ''Eremitu,'', [[német nyelv|németül]] ''Einsiedler,'') község [[Románia|Romániában]], [[Maros megye|Maros megyében]]. A [[Nyárád (folyó)|Nagy-Nyárád]] völgyének legészakibb községe, egyúttal a [[Nyárádmente|Felső-Nyárádmente]] legnagyobb települése.
 
==Fekvése==
31. sor:
 
==Lakossága==
[[1992]]-ben 1769 lakosából 1608 magyar, 139 cigány és 21 román volt. A község összlakossága 1992-ben 3.9123912 lélek volt, a [[2002]]-es népszámlálás adatai szerint pedig 3.8723872, melyből 3592 [[Magyarok|magyar]], 185 [[Románok|román]], 90 [[cigány]], és 5 [[németek|német]] nemzetiségű. A község falvaira lebontva a népességadatok a következők:
* Nyárádremete ''(Eremitu)'': összesen 1739, ebből 61 román, 1600 magyar, 78 cigány.
* [[Nyárádköszvényes]] ''(Mătrici)'': összesen 872, ebből 837 magyar.
* [[Mikháza]] ''(Călugăreni)'': összesen 612, ebből 107 román, 490 magyar, 12 cigány és 3 német.
* [[Vármező (Maros megye)|Vármező]] ''(Câmpul Cetății)'': összesen 376, ebből 10 román, 366 magyar.
* [[Deményháza]] ''(Dămieni)'': összesen 273, ebből 2 román, 270 magyar és 1 német.
 
==Látnivalók==
49. sor:
==Népszokások, hagyományok==
*[[Húsvét]]i '''Határkerülés'''
Több más nyárádmenti falu szokása, de a nyárádremetei határkerülés sokban eltér azoktól. Egyházi processzióként megélt, ősrégi szokás, amit még a diktatúra idején is sikerült a közösségnek életben tartani és gyakorolni. [[Húsvét]] vasárnap hajnalban, öt órakor indulnak a templomból imádkozva és énekelve. A falu határát az egykori vetésforgó szerint négy részre osztott rend alapján veszik sorra, megszokott útvonalakon, így négy évente kerül sorra ugyanaz a határrész. A falubeliek körbehordozzák a határban a feltámadási szobrot, a körmeneti keresztet, a templomi-, valamint nemzeti színű lobogókat. Hirdetik a feltámadt Krisztus dicsőségét, valamint az Atya áldását és oltalmát kérik a vetésekre, a határra, a falura és lakosaira. A faluban és a határban útbaeső kő-, illetve fakeresztek előtt külön tisztelettel imádkoznak. A határkerülésnek megszokott, megszabott rendje van: mikor mit énekelnek, mit imádkoznak. Középúton, alkalmas helyen megállnak egy kis pihenőre, falatozásra. Ekkor a fiatalok mogyorófavesszőket vágnak és azokat feldíszítik az akkor nyíló tavaszi virágokkal. Ezeket magukkal viszik a faluba, mintegy hirdetve az ottmaradottaknak a tavasz megérkeztét. Útjukat tovább folytatva kilenc órára érnek a templomhoz, ahol a helyi plébános és az otthon maradott hívek fogadják a határkerülőket. A plébános köszöntő szavai és áldása után közösen megkerülik a templomot, majd a feldíszített mogyorófavesszőkkel együtt bemennek a templomba, ahol közösen ünneplik meg a húsvéti szentmisét.
A határkerülésnek Nyárádremetén erős közösség-összetartó ereje van. Sok innen elszármazott ilyenkor jön haza és vesz részt övéivel a határkerülésen.<ref>Vass Csongor: Húsvéti határkerülés Nyárádremetén In [[Keresztény Szó]] 2005. március (XVI. évf. 3.), 3-6.</ref>
*'''Bálok'''
Hagyomány szerint évente többször bált tartanak. Nem maradhat el a Karácsony és Húsvét elsőnapi bál, a búcsú utáni bál, a katalinnapi és farsangi bál, és főleg nem a szüreti bál, ami a legjelentősebb, és a környező vidékeken is nagy hírnévnek örvend.
*'''Szüretibál''' [http://www.folkradio.hu/galeria/index.php?id=160]
A szüreti bál hagyomány szerint minden év szeptember első vasárnapján kerül megrendezésre. Mindig a csőszök szervezik meg, vagyis azok a legények, akik behívót kaptak - a regruták. Komolyan veszi a közösség a szabályt, miszerint egy legény csak a saját korabeliekkel lehet csősz, és csak egyetlenegyszer, amikor rákerül a sor. Éppen ezért van különös varázsa a nyárádremetei csőszségnek. A csőszlegények idejében kiválasztják, elhívják párjukat, a csőszlányokat. Manapság a bált megelőzi egy közel egy hónapos készülődés, amikor együtt néptáncokat és népdalokat tanulnak.
65. sor:
*'''Dr. [[Nyulas Ferenc]]''' ([[1758]]–[[1808]]) [[1758]]. július 25-én született. Iskoláit Kolozsvárott kezdte, majd Bécsben és Pesten folytatott orvosi tanulmányokat. [[1788]]-ban avatták orvosdoktorrá. [[1806]]-tól – [[1808]]. december 27-én bekövetkezett haláláig – Erdély főorvosa volt Kolozsvárott.<ref>[http://www.kfki.hu/chemonet/hun/mvm/arc/nyulas.html A magyar vegyészet arcképcsarnoka]</ref>
*'''Ft. Bírtók Ferenc''' ([[1919]]–[[1999]]) - római katolikus esperes-plébános. [[1944]] december 10-én [[Mindszenty József]] bíboros a veszprémi börtön rabjaként szentelte pappá négy társával együtt, akik ezért jó 26&nbsp;km-t gyalogoltak. Papságát a fennálló hatalom börtönbüntetéssel és egyéb zaklatásokkal tette értékesebbé. [[Brassó]], [[Maroshévíz]], [[Ditró]], [[Borszék]] és [[Búzásbesenyő]] lelkipásztora volt. Idős, nyugalmazott éveiben szülőfalujában tevékenykedett.
*'''Dr. Birtók Kovács Ferenc''' ([[1919]]–[[2009]]) Jogászjogász, volt nyárádremetei gimnázium-igazgató, monográfiaíró (''Nyárádremete monográfiája'', Státus, Csíkszereda, 2003), helytörténeti vonatkozásokban gazdag önéletrajzi fogantatású munkája (''Aládúcolt élet, tilalmas ösvények'', Státus, Csíkszereda, 2004).
*'''Dr. Kakucs Lajos''' történész, ma [[Németország]]ban, [[Rüsselsheim]] városban él. Nyárádremete legfrissebb, tudományos ígényűigényű monográfiájának szerzője. (''Nyárádremete. Falumonográfia'', Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2008)
*'''Dr. [[Ferencz László]]''' ([[1961]]–) vegyészmérnök, a kémia tudományok doktora, egyetemi tanár Marosvásárhelyen.
*'''Ferencz Gábor''' ([[1959]]–) közgazdász, a Maros megyei Vámigazgatóság vezérigazgatója, Marosvásárhely.
*'''Fr. Kakucs Béla-Szilveszter''' [[OFM]], rendházfőnök, [[Kaplony]].[http://kaplonyibaratok.ro/]
88. sor:
 
==Külső hivatkozások==
* [http://www.erdely-szep.hu/Nyaradremete/index.html Képek Nyárádremetéről a www.erdely-szep.hu honlapon]
*[http://www.e-primarii.ro/~eremitu/ Polgármesteri hivatal]
*[http://www.hhrf.org/gyrke/Sematizmus/maros/nyremete.html Róm. Kat. Plebánia] (a [[Gyulafehérvári Érsekség]] honlapján)
94. sor:
*[http://wikimapia.org/69548/hu/Ny%C3%A1r%C3%A1dremete Nyárádremete a Wikimapia-n]
 
<br/>
{{Maros megye települései}}
{{Nemzetközi katalógusok}}