„7,62×39 mm” változatai közötti eltérés

A többszáz előzetes terv után 8 maradt versenyben, de az akkori végső dizájn még 41 mm hosszúságú hüvellyel rendelkezett (ezért ezt 7,62×41 mm-mek nevezték), egy 22,8 mm hosszú tölténnyel, amely kizárólag ólomból készült. Zömökebb kialakításával ez kinézetében is eltért a ma már ismert töltény alakjától. A kezdeti gyártás [[1944]]-ben kezdődött el, viszont a töltény még folyamatos tesztelés alatt maradt. A későbbi teszteredmények kimutatták, hogy a korábban elhagyott csónak farkas kialakítás javítja a lövedék pontosságát rövid és hosszú lőtávolságokon is. A csónak farok hozzáadása után a súly megőrzésének érdekeben meghosszabbították a lövedék hosszát, ami letisztultabb megjelenést eredményezett. Ez egy 26,8 mm hosszú lövedéket jelentett, és a töltény teljes mérete miatt a hüvely hosszán is változtatni kellett - így lett 38,7 mm hosszú (amely kerekítve 39 mm, így 7,62×39 mm). Az új lövedék anyaga ólombevonatú, alacsony széntartalmú acél lett, hogy lehetséges legyen a [[7,62×25 mm TT]] töltényhez használt gyártási eszközök újbóli felhasználása. Az immár 57-N-231SZ57–N–231SZ jelzésű töltényt [[1947]] közepén hagyta jóvá az szovjet Védelmi Minisztérium Rakéta és Tüzérségi Eszközök Főcsoportfőnöksége(GRAU), és ebben az évben kezdődött el sorozatgyártása.