Wikipédia

„Bánfalvi karmelita kolostor” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Korrektúra szükséges
Korrektúra szükséges: a nagy kezdőbetűk elég ötletszerűen vannak használva, át kellene nézni
56. sor:
| wikicommons = <!-- Wikidatából -->
}}
A '''Sopronbánfalvisopronbánfalvi Kolotorkolostor''' ma szállodaként működő, középkori alapokon nyugvó műemlék együttes Sopron délnyugati – kertvárosi – részén fekvő [[Sopronbánfalva|Sopronbánfalván]] (a 19. századig előbb mint Wondorf, majd Wandorf) található. A Kolostor tőszomszédságában terül el az erdőkkel borított [[Soproni-hegység]] és a Sopronbánfalvi Hősi temető.
 
== Története ==
 
=== Zarándokhely – Szent Wolfgang kultusz ===
971-ben, a később szenté avatott, Wolfgang (Farkas) bajor szerzetes ([[Boldog Gizella]] későbbi tanítója) egy misszionárius csapat élén téríteni érkezett Sopron környékére. Rövid itt tartózkodásuk emléke tovább élt a 11. században ide települt bajor földművesek körében. <br />
A mai Kolostor- hegyen emlékhely létesült, amely zarándokhellyé fejlődött. <br />
1441-ben Szent Farkas tiszteletére kápolna épült, amely 1481-ben búcsúengedélyt kapott a [[pápa]]tól.
 
=== A Pálos Kolostor ===
==== Az alapítástól a török megjelenéséig ====
A búcsújáróhely nagy népszerűsége és a környéken épült pálos kolostorok ([[Sopronkertes]]/ Baumgarten, [[Bécsújhely]]/ Wiener Neustadt) hatására Sopron városa 1482. július 15-én, a Szent Farkas kápolna helyén [[pálos]] rendházat és templomot alapított. A gótikus templom szentélye és három rekonstruált ablaka ma is megcsodálható, míg a földszintes középkori kolostorépületből csak töredékek maradtak fenn. A templom népszerűségét növelte a [[Czestochowaiczestochowai Fekete Madonna]] kegykép (14. sz.) legkorábbi másolatának oltárra helyezése.<br />
[[1532]]-ben az állandó török fenyegetés hatására a szerzetesek [[Bécsújhely]]re menekültek, ahova Fekete Madonna képet is magukkal vitték. A kolostort a török felégette, az épületek romba dőltek.
 
==== Az újjáépítés – Barokk kolostor ====
A reformáció hatására és a török pusztítás következményeként a Pálos rend megroppant, magyarországi kolostorhálózata szinte megsemmisült. A 17. század elejére a katolicizmus új erőre kapott, a pálosok is elkezdték újjászervezni intézményeiket. A Sopronbánfalvisopronbánfalvi Kolostorkolostor újjáépítésére 1610-1648 között került sor uralkodói támogatással, de jelentős összegekkel támogatták a munkálatokat a rekatolizált [[Nádasdy]]ak, a feltörekvő [[Esterházy]]ak, a [[Széchenyi]]ek és más úri családok is. A Kolostorkolostor ekkor nyerte el mai, egyemeletes, zárt kerengős, barokk formáját, amit a későbbiekben csak elemeiben és főként belsőépítészetileg alakítottak.
 
==== A fénykor ====
[[1643]] és [[1786]] között a pálos rendtartomány [[noviciátus]]aként működött a Kolostorkolostor. A szerzetes növendékek képzéséhez külön oktató termet építettek az épület délkeleti szárnyában. A ma Noviciátusnaknoviciátusnak nevezett terem 17. századi famennyezete eredeti, 14 méter hosszú faragott mestergerendája különlegességnek számít Közép- Európában. Ez a terem nem csak építészetileg jelentős, hanem az itt tanult személyek miatt is. Kiemelkedik közülük [[Széchényi Pál]] a későbbi kalocsai érsek, akit eredetileg 1710-ben ugyanitt temettek el (mumifikálódott holteste napjainkban a nagycenki Széchényi Mauzóleumbanmauzóleumban tekinthető meg). A noviciátus alatt, a földszinten található a rendház étkezője a [[Refektóriumrefektórium]], amelyet a 18. században a rend történetét, valamint az egyházatyákat megjelenítő freskókkal díszítettek.<br />
1728-ban tűz pusztított az épületben és az ezt követő helyreállítás során még díszesebbé varázsolták a belső tereket, kiterjesztve az épülettömb környezetére is. 1667-ben a Kolostordomb oldalában épült meg az ország második kő [[kálvária]]ja, amely 14 helyett csupán 5 stációból állt. 1718 és 1750 között a falu irányából impozáns teraszokkal taglalt 88 lépcsőfoknyi hosszúságú barokk lépcsőt építettek, amit 14 szentet ábrázoló szobor szegélyez. A Kolostorkolostor saját fenntartásához számos földterületet birtokolt, ezeken jelentős mezőgazdasági termelés folyt, egyebek mellett szőlőművelés is. A bor tárolására a 17. századtól pincerendszer kialakításába kezdtek, amely mára átszövi az egész Kolostorhegyet. <br />
A 18. században itt élő szerzetesek életszínvonala meglehetősen magas volt, bőséggel fogyasztottak kávét és csokoládét is. Ennek a jólétnek vetett véget [[II. József magyar király|II. József]], aki [[szekularizáció]]s politikája keretében 1786-ban feloszlatta a [[pálos rend]]et több más renddel egyetemben.
 
=== A 19. század ===
A teljesen kiürített Kolostortkolostort előbb cukorgyárrá akarta átalakítani a város, majd a nem messze megnyitott első hazai szénbánya [[Brennbergbánya]] bányatisztjei és szakmunkásai kaptak benne szállást.<br />
I. Napóleon francia császár csapatai [[1809]]-ben megszállták Sopront és katonai kórházzá alakították az épületet, valamint a templomot és az alatta lévő kriptát kifosztották. A Kolostorkolostor ezt követően ismét lakóépületként funkcionált, míg a templomot 1825-ben a falu megnövekedett létszámú katolikus gyülekezete újra birtokba vehette.<br />
A reformkorban a visszatérő bányamunkások mellett, itt élt [[Anton Sigel]], – híres tájképfestő, a korabeli soproni térség dokumentálója. A néhai rendház falai között nem csak a lakások bérbeadásával, hanem selyemhernyó tenyésztéssel is foglalkoztak. Az 1860-as években végül helyőrségi kórházzá alakították, s ennek során a templomot ismét megfosztották szakrális funkciójától és raktárként használták.
 
=== Karmelita Kolostor ===
1887-ben [[Zalka János]] győri püspök megvásárolta a teljes ingatlan együttest az egyházmegyének, a templom ettől kezdve folyamatosan szolgálja a katolikus hívőket. A Kolostorkolostor új lakói a [[Mayerling]]ből 1892-ben érkezett sarutlan [[Karmelitákkarmeliták]] apácái lettek. A rend tagjai szigorú előírások szerint élték mindennapjaikat. Nem találkozhattak a külvilággal, személyes életterüket a minimálisra csökkentették, ennek megfelelően építették át a Kolostortkolostort. A cellák többségét kettéosztották, míg a korábbi noviciátusban szintén lakófülkéket alakítottak ki. A templom szentély részét elfalazták, belső szintmegosztással emeletén varró szobát, földszintjén oratóriumot létesítettek. Ebből a korszakból maradtak meg azok az átadó szekrények, amelyek a civilekkel való személyes találkozás nélkül tették lehetővé tárgyak be- és kijuttatását a Kolostorbólkolostorból. Az emeleten külön lakása volt a zárdalelkésznek, közvetlen átjáróval a frissen felújított templomba (ma ezekben a helységekben található a szálloda lakosztálya).
 
<br />
A második világháború idején a Kolostorhegy pincerendszerében óvóhelyet alakítottak ki, ami a szövetséges bombázások és a földi harcok idején több száz embernek nyújtott menedéket. 1944 végén a [[Harmadik Birodalom]] keleti határára tervezett erődrendszer építéséhez kapcsolódóan Sopronbánfalván munkatábort létesítettek, amit magyar [[munkaszolgálat]]osokkal és hadifoglyokkal töltöttek fel. A helyi embermentéshez a karmeliták is csatlakoztak és több tucat munkaszolgálatost bújtattak el.
 
<br />
A második világháborút követő időszak valláspolitikája a Kolostortkolostort is sújtotta, 1950-ben az apácákat internálták, a rendházat bezárták.
 
=== Elme- szociális Otthon ===
A Kolostor bezárásának évében (1950), az attól független templomban dekorációs munkálatok kezdődtek, melynek keretében [[Básti Zoltán]] eperjesi származású festőművész a [[Rákosi korszak]]ban rendkívül merész témaválasztású [[szekkó]]kat festett a falra. Egy nagy ívű allegorikus életképen jelenik meg az [[Esztergomi bazilika]] és a római [[Szent Péter Bazilikabazilika]] épülete, illetve [[Apor Vilmos]] győri püspök, valamint XIII. Piusz, az akkori pápa személye. A leg provokatívabblegprovokatívabb kompozíció a karzat fölött - kissé elrejtve a felületes szemlélődő elől - található és [[Szent Mihály arkangyal]] az Ördögördög felett aratott győzelmét ábrázolja. Utóbbit a művész a szovjet diktátor, [[Sztálin]] arcvonásaival festette meg, ami példa nélküli, bátor tett volt a [[Keletikeleti blokk]] országaiban.
Az 1950-es évek második felétől a rendszerváltásig elme- szociális otthon működött a kolostor épületében. Ezekben az évtizedekben többször is zajlott régészeti és műemlékvédelmi kutatás, melynek során helyreállították a templom gótikus szentélyét, illetve megtalálták több középkori faragványt. A munkálatokban Szakál Ernő restaurátor és Dávid Ferenc művészettörténész vállalt oroszlánszerepet. A műemlékes szakma igazi nagy bravúrjának, az addigra szinte teljesen elpusztult Pálospálos lépcső rekonstrukciója számított, amit a megmaradt elemek és pótlások felhasználásával építettek újjá, átadására 1981-ben került sor. A sikerek ellenére az épületek állapota leromlott, az ekkoriban végzett belsőépítészeti átalakítások komoly károkat okoztak. ▼
<br />
▲Az 1950-es évek második felétől a rendszerváltásig elme- szociális otthon működött a kolostor épületében. Ezekben az évtizedekben többször is zajlott régészeti és műemlékvédelmi kutatás, melynek során helyreállították a templom gótikus szentélyét, illetve megtalálták több középkori faragványt. A munkálatokban Szakál Ernő restaurátor és Dávid Ferenc művészettörténész vállalt oroszlánszerepet. A műemlékes szakma igazi nagy bravúrjának, az addigra szinte teljesen elpusztult Pálos lépcső rekonstrukciója számított, amit a megmaradt elemek és pótlások felhasználásával építettek újjá, átadására 1981-ben került sor. A sikerek ellenére az épületek állapota leromlott, az ekkoriban végzett belsőépítészeti átalakítások komoly károkat okoztak.
Az elme-szociális otthon történetéhez tartozó érdekesség, hogy 1980-ban itt forgatta [[Huszárik Zoltán]] utolsó, Csontváry című filmjének jelentős részét.
 
=== Felújítás – Kolostorszálloda ===
Az egyházak kárpótlásáról szóló 1991. évi XXXII. törvény nyomán a Karmelita rend visszakapta korábban államosított Kolostorátkolostorát, de annak felújítására anyagi fedezetük nem volt. 2004-ben az üzletember, műgyűjtő [[Kovács Gábor]] értékmentő szándékkal vásárolta meg az akkor már lakatlan és rendkívül rossz állapotban lévő épületegyüttest. A felújítás a [[Norvég Alap]] és Kovács Gábor személyes hozzájárulása révén 2009-ben kezdődött el és mintegy másfél év múlva, a műemléki előírásokat messzemenően betartva 2010-ben fejeződött be.
 
<br />
Pazár Béla és Magyari Éva építészek, valamint a restaurátorok, kivitelezők munkáját több hazai, illetve nemzetközi díjjal jutalmazták ([[International Council on Monuments and Sites]] díj, FIABCI díj, Ingatlanfejlesztési Nívódíj, Dr. Winkler Oszkár emléktábla).
 
<br />
A Kolostorkolostor 2010-ben mint látogatható műemlék, majd 2011-ben mint magas színvonalú szálloda nyitotta meg kapuit. 2015. áprilisától az intézmény állami kezelésbe került és az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont keretein belül működik tovább.
 
== Képgaléria ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Bánfalvi_karmelita_kolostor”