„Gesta Romanorum” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
29. sor:
A Gesta hatása világirodalomra rendkívül szerteágazó. Megtermékenyítőleg hatott a népköltészetre és a magas műveltségre egyaránt, anélkül, hogy elveszítette volna eredeti, vallásos rendeltetését is. [[Villon]] költeményben dolgozta föl ''Nagy Sándor és Diomédész'', a kalóz történetét, a világirodalomban a legnagyobb hatású író pedig, akire a Gesta hatást gyakorolt, [[Thomas Mann]] volt, aki ''A kiválasztott'' című kései regényében szintén feldolgozta a már említett Nagy Szent Gergely-legendát.
Magyarországon [[Temesvári Pelbárt]] biztosan merített belőle prédikációban, de a kora-újkorból ismerjük már világiasabb felhasználását is, a [[Heltai Gáspár]] által írt ''Ponciánus császár'' históriájában is. [[Tinódi Lantos Sebestyén|Tinódi]] ''Sokféle részögösről'' írt éneke a Gestában is olvasható ''Mint találták a szőlőt'' című írásra megy vissza. A XVIII. században Mikes Kelemen egyik levelében utal [[I. Gergely pápa|Nagy Szent Gergely]] életének a Gestában megörökített változatára: eszerint Gergely kitett gyermek volt, aki felnővén feleségül vette saját anyját, majd ezt megtudva szerzetesnek állt. [[Mikszáth Kálmán]] novelláinak főmotívuma is számos esetben visszavezethető a Haller-féle Gesta-fordításra.
A Magyar Néprajzi Lexikon pedig külön ki is gyűjtötte, hogy a Gestában szereplő egyes történetek hogyan jelennek meg a népmesékben (listájukat lásd lent).
| |||