„Pincéd” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
31. sor:
== Története ==
Pinczéd a hódsági járásban Úrszentiván nyugati szomszédja volt. 1904 előtt Plvniczának hívták. Neve csak a [[Török hódoltság|török korszakban]] keletkezett. Határában van a régen Szántónak nevezett helység, melyet később Szántova és Szántovácz néven említettek.
A településről az első írásos emlék Pivinica alakban [[1650]]-ben bukkant fel egy oklevélben, mikor Zolnai Gombkötő Jánost és érdektársait iktatták be a nekik Pálfy nádor által adományozott Nagyfin, Cziket, Ochak, Pivnicza és Veprovnicza nevű birtokokba. Fizikailag elhatárolható a falunak a szerb és a szlovák része.
Az 1700 évi Olber-féle összeírás is felsorolja Pivniczát, mint pusztát (P. deserta). 1715-ben már falu volt Pivnicza 42 adófizetővel. Az 1717. évi adóösszeírásban a magyarok által Pinszkinek, a szerbek által Pivniczának neveztetett a falu, melyben 15 adózó szerb volt a falu bírájával, Ilia Starral együtt. 1722-ben az adóösszeírásban Pivnicza in Szántov van említve, azaz Pivnicza falu, a mely Szántó pusztán épűlt, a mely a falu határába tartozik.
1724-ben Kamarai birtok, melyet Billard Mihály vett bérbe három, 1727-ben ismét három évre a kamarától.
A szlovákok a [[18. század]] végén érkeztek a faluba, [[Miava]] (Myjava), [[Modor]] (Modra), [[Verbó (Nagyszombati kerület)|Verbó]] (Vrbové) és [[Ótura]] (Stará Turá) környékéről.
A pivniczai római katolikusok (1900-ban 65-en) Parabuty filiája voltak. Az evangélikusoknak Felsőpivniczán 1791 óta, az alsóban 1840 óta volt anyaegyházuk. Pivnicza falu régi pecsétje 1728-ból való. Templomai: a görög keleti 1746-ban, a szlovák evangélikus 1826-ban, a német evangélikus 1898-ban épült.
Az 1900. évi népszámláláskor Pinczédnek 4977 lakosa volt 908 házban. Anyanyelv szerint 2871 szlovák, 1486 szerb, 356 német, 223 magyar, 21 kisorosz, 1 horvát, 19 egyéb. Vallás szerint 3217 evangélikus, 1497 görög keleti, 77 izraelita, 65 római katolikus, 21 görög katolikus, 13 református, 2 unitárius; 45 egyéb volt.
Az 1900-as évek elejének adatai szerint a község határában Lality felé négy halom s egy földvár maradványa volt, mely utóbbit a nép Csongrádnak, azaz Feketevárnak nevezett.
Péterréve határában feküdt hajdan Szentpéter, vagy Babaszentpéter nevű helység. 1399-ben találkozunk nevével először a Babaszentpéteri család nevében. 1418-ban ennek és a Csigerdi családnak az itteni birtokait a [[Garay család|Garaiak]] szerzik meg és 1432-ben osztozkodnak meg rajta. - E tájt valahol fekhetett Perlek is, 1440-ben [[Brankovics György]] birtoka volt, melyet Geszti Lászlónak elzálogosított. E zálogjog Birini Pálra szállt, de 1441-ben azt tőle [[I. Ulászló]] elvette és [[Várdai család|Várdai]] Miklósnak adományozta a birtokot.
== Népesség ==
127 ⟶ 140 sor:
== Jegyzetek és források ==
{{források}}
* [[Borovszky Samu]]:
== Külső hivatkozások ==
{{Commonskat|Pivnice}}
133 ⟶ 146 sor:
{{Dél-bácskai körzet települései}}
{{portál|Vajdaság|-}}
[[Kategória:A Dél-bácskai körzet települései]]
| |||