„Dúr hangsor” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor:
A '''dúr skála''' hét hangból áll, egy oktávot bont hét részre. Jellegzetességét nem maguk a hangok adják, hanem a hangok közötti távolságok, azaz [[hangköz]]ök.
A dúr skála hangjai egyben a [[dúr hangnem]] hangjai, mely egyike a két fő [[diatónia|diatonikus]] hangnemnek (a másik a [[moll hangsor]]). A dúr hangnemnek általában világos, tiszta, olykor vidám, vagy akár megható érzéseket tulajdonítanak, míg a mollnak sötét, komor, esetenként szomorú, gyászos jelleget.
Bármilyen zenei hang lehet a dúr skála kezdőhangja, ezt alaphangnak nevezzük. Például ha az alaphang a ''c'', akkor C-dúrról, ha ''f'', akkor F-dúrról beszélünk.
22. sor:
A XX. század eleje óta ez a legelterjedtebb hangolás. Azért hozták létre, hogy az olyan hangszereken, melyeken a zenész nem közvetlenül maga határozza meg a hangok magasságát (például billentyűs hangszerek) lehetővé váljon a [[moduláció (zene)|moduláció]], vagyis hangnemváltás, és a [[transzponálás]], vagyis adott mű tetszőleges hangnembe történő áthelyezése.
Ezt úgy érték el, hogy az oktávot 12 egyenlő hangközre bontották, és ezekből a félhangokból állították elő a dúr skálát, úgy, hogy minél inkább hasonlítson diatonikus eredetijére.
Ezt a legkisebb, 1/12 hangközt úgy határozzuk meg, hogy veszünk egy ''F'' frekvenciát, és az egy oktávval magasabban lévő 2*''F''-et. A két frekvencia közötti hangok egy 12 elemű [[mértani
<center>[[Fájl:Kiegy.gif|frame|none|<center>Kiegyenlített hangolású dúr skála</center>]]</center>
Ellentétben a diatonikus skálával, itt már csak
==Miért pont ezek a [[hangköz]]ök alkotják a dúr skálát?==
30. sor:
===Felhang===
Minden megszólaló ''F'' frekvenciájú hang magában foglalja a 2*''F'', 3*''F'' stb. frekvenciájú hangokat is. A felhangok hangereje az alaphangtól távolodva egyre csökken, nagyjából a 4.-5. hang után a felhangok hangereje a halláshatár alá esik. A zeneileg képzetlen hallgató még az 1. vagy a 2. felhangot sem képes elkülöníteni annak alaphangjától, mivel az emberi fül, illetve a hallásközpont [[Fourier-analízis]] segítségével "értelmezi" a hangokat, így a felhangokat mint az alaphang részeit figyelmen kívül hagyja. Bár a legtöbb ember nem képes elkülöníteni az alaphangot annak felhangjaitól, azokat mégis hallja. A felhangok befolyásolják a hallott hang színezetét.
===Funkció===
A harmonikus [[funkció]]k témaköre az [[összhangzattan]] keretei közé tartozik, és szükségessé teszi a [[Harmónia (zene)|harmónia]] (vagy [[akkord]]) fogalmának ismeretét is. Itt csak arra térünk ki, hogy minden diatonikus hangnemben van három kitüntetett [[hangzat]], melyek alaphangjai a következők:
*tonika: maga az alaphang (legyen ''F'' a frekvenciája)
*szubdomináns: az alaphang alatt egy tiszta kvinttel lévő hang (
*domináns: az alaphang felett egy tiszta kvinttel lévő hang (
Tehát minden diatonikus hangnemben van három különösen fontos hang. Hogy a tonika mellett miért az attól alsó és felső tiszta kvintre eső hang lett kitüntetett szerepű, zenetörténeti okai vannak. Vegyük a három hangot és első négy felhangjukat, ezek tökéletesen meghatározzák a dúr skálát:
<center>[[Fájl:eredet.gif|frame|none|<center>A diatonikus dúr skála akusztikai származtatása</center>]]</center>
46. sor:
<center>
<div style="
border: 1px solid #aaaaaa; background-color: #f7f7f7; width: 60%; margin: auto auto auto auto; text-align: center; padding: .5em 1em; font-size: 125%; vertical-align: middle;
">1 – 9/8 – 5/4 – 4/3 – 3/2 – 5/3 – 15/8 – 2
</div>
55. sor:
<center>
<div style="
border: 1px solid #aaaaaa; background-color: #f7f7f7; width: 60%; margin: auto auto auto auto; text-align: center; padding: .5em 1em; font-size: 125%; vertical-align: middle;
">9/8 – 10/9 – 16/15 – 9/8 – 10/9 – 9/8 – 16/15
</div>
| |||