Wikipédia

„Anyag (fizika)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Szilas átnevezte a(z) Anyag lapot Anyag (fizika) lapra átirányítás nélkül: A fizikai és a filozófiai anyagfogalomról szóló cikkek elkülönítése
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{tataroz}}
Az '''anyag''' közönségesen az a [[szubsztancia]], amiből a tárgyak állnak. Ez építi fel a megfigyelhető Világegyetemet.
Az '''anyag''' a testeket alkotó valóság, aminek számtalan megjelenési formája lehet. Ez építi fel a megfigyelhető Világegyetemet. A természettudományos kutatások tárgya.
 
==Etimológiája==
[[Filozófia]]i ([[metafizika]]i) értelemben az anyag az a valami, ami az érzékelhető és érzékelhetően szüntelenül változó jelenségvilág változásainak alapját hordozza. Elvont gondolkodás útján létrejövő fogalom, mivel közvetlenül sosem az anyag maga, hanem az anyag érzékszervi tulajdonságai érzékelhetőek. Az anyag fogalmát az ókorban alkották meg a görög [[filozófus]]ok, a legjelentősebb köztük [[Arisztotelész]].
 
[[Nyelvújítás]]i származékszó: az ''anya'' főnévből alkották „g” képzővel.
== A filozófia anyagfogalma ==
 
Arisztotelész szerint a változások - nem csak az érzékszervekkel megfigyelhetőek, hanem mindenfajta változás - elképzelhetetlenek anélkül, hogy közben ne volna valami, ami megmarad - különben lehetetlen volna értelmesen megválaszolni, hogy mi az, ami valójában változik, azaz aminek a tulajdonságai megváltoznak (''Metafizika 1096b''). A változások lehetnek felszíniek, esetlegesek, amikor a változó dolog lényege (szubsztanciája) valójában nem szenved változást, azaz a dolog más minőségben ugyan, de ugyanaz a létező marad (pl. egy ember levágatja a haját). A változások lehetnek azonban lényegiek, szubsztanciális jellegűek is, amikor a dolog átalakul valami teljesen, lényegileg különbözővé (egy ember meghal, megszűnik élőlénynek lenni). Az utóbbi esetben a változás alapja nem lehet kizárólagosan a lényeg, a szubsztancia, hiszen önmaga is megváltozik; tehát valami másnak kell lennie, amit anyagnak nevezünk. A metafizikai értelemben vett anyag tehát válasz arra a meglehetősen természetesen adódó kérdésre, hogy "minek a változását látjuk, amikor lényegi változást érzékelünk?", s őt (az anyagot) eszerint mintegy az összes szubsztancia tulajdonságaitól megfosztott masszája, "óceánja" formájában lehet elképzelni (amennyiben egyáltalán elképzelhető), amely ilyen értelemben változatlan, bár megjelenési formái (a szubsztanciák, s ezen keresztül, ill. ezen belül a fizikai, érzékelhető tárgyak is) változandóak (amikor félig elmerülünk egy úszómedencében, talpunk talajon, testünk fele vízben, fejünk levegőben "úszik", mindegyik az anyag - meglehetősen különböző - megjelenési formája, amelyeknek jellemzője pl., hogy kiterjedésük van, kitöltik a [[tér|teret]] stb.). Következményképp: az anyag az egyik legalapvetőbb ontológiai (lételméleti) fogalom, még a szubsztanciánál is alapvetőbb.
 
<!--A fizika tudományában az egyszerűség kedvéért a fogalmat jóval pontatlanabbul használják, nem mindig tesznek egyértelmű különbséget az anyag és az anyag megjelenési formái között. Ilyen értelemben mondják, hogy az anyag tömeggel és térfogattal rendelkezik, vagy hogy elemi részecskék építik fel, ami tévedések lehetőségét magában hordozó, bár a mindennapi gyakorlatban és a tudományos kérdések megoldásánál bajt általában kevéssé okozó kategóriatévesztés, pongyola terminushasználat.-->
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Anyag_(fizika)”