„Astacopsis gouldi” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „{{Taxobox | name = Astacopsis gouldi | image = | image_caption = | status = EN | regnum = Állatok ''(Animalia)'' | phylum = Ízeltlábúak ''(Arthropoda)'' |…”
 
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
31. sor:
Az Astacopsis gouldi [[Tasmania]] [[endemikus élőlény|endemikus rákfaja]]. Ez az állat kizárólag Tasmania északra folyó, azaz a [[Bass-szoros]]ba ömlő [[folyó]]ban található meg. Csak a tiszta vizű, tengerszint fölötti 400 méteres magasságokban található meg.
 
A [[Természetvédelmi Világszövetség]] ''(IUCN)'' szerint [[veszélyeztetett faj]]nak számít, mivel súlyosan érinti az élőhelyeinek az elvesztése, a vízszennyezés és a túlhalászása, továbbá az is, hogy folyókból, patakokból kiveszik a beléjük dőlt fákat és ágakat - az még nem ismert, hogy a rák e faanyagokkal, vagy a belőlük táplálkozó [[baktériumok]]kal, [[alga|algákkal]] és gerinctelenekkel táplálkozik-e.<ref>{{IUCN2010 |assessors=T. Walsh & N. Doran |year=2010 |id=2190 |title=Astacopsis gouldi |downloaded=October 5, 2010 |version=3.1}}</ref> 1995-ben, [[Ausztrália (ország)|Ausztrália]] [[sebezhető faj]]nak nyilvánította és betiltotta a befogását. A begyűjtéséhez engedély szükséges; aki nem tartja be a tilalmat 10 ezer [[ausztrál dollár]]os büntetésben részesül.
 
== Megjelenése ==
Ez a rákfaj a [[Föld|világ]] legnagyobb édesvízi ízeltlábúja. Korábban a legnagyobb példányok 80 centiméterek és 5 kilogrammosak voltak, azonban manapság a 2 kilogrammos példányok is ritkák.<ref>{{cite web |url=http://www.environment.gov.au/biodiversity/threatened/publications/lobster.html |title=Tasmanian Giant Freshwater Lobster (''Astacopsis gouldi'') |publisher=[[Department of the Environment, Water, Heritage and the Arts]] |date=February 9, 2007 |accessdate=March 16, 2010}}</ref>
 
== Életmódja ==
Az árnyékos és lassú folyású folyók és patakok lakója. A magas [[oxigén]]szintű szakaszokat kedveli. A vízhőmérséklete 18 [[Celsius-skála|Celsius-fokos]] és [[oxigén]]nel jól ellátott kell, hogy legyen.<ref name="Lobsters4" /> Azokat a helyeket választja élőhelyül ahol természetes mélyedések és vízbe dőlt fák vannak. Tápláléka elbomló faanyag és kisebb gerinctelen állat, néha döghús is. A [[hímnem (biológia)|hím]] területvédő; a területén néhány [[nőnem (biológia)|nőstényből]] háremet tart.<ref name="Lobsters4" /><ref name="UMichMoZ" /><ref name="Gov-Au" /><ref name="TAS">{{cite web|url=http://www.ifs.tas.gov.au/fact_sheets/a_gouldi.html|title=(Factsheet)|publisher=Inland Fisheries Service|accessdate=September 2004}}</ref>
 
Legfőbb természetes ellenségei a [[kacsacsőrű emlős]] ''(Ornithorhynchus anatinus)'', a [[sárgahasú úszópatkány]] ''(Hydromys chrysogaster)'' és a [[Gadopsis marmoratus]] nevű sügéralkatú. A fiatalokra az idősebb példányok is vadászhatnak.
 
Hosszú életű ízeltlábú, amely 40 évig élis élhet.<ref name="Lobsters4">{{cite web|url=http://www.lobsters.tascom.net/page4.htm|title=The Giant Tasmanian Freshwater Lobster|accessdate=September 2004}}</ref>
 
== Szaporodása ==
Az ivarérettséget a nőstény 9, míg a hím 14 évesen éri el. A nőstény csak kétévente szaporodik egyszer.<ref name="UMichMoZ">{{cite web|url=http://animaldiversity.ummz.umich.edu/site/accounts/information/Astacopsis_gouldi.html|title=ADW: Astacopsis gouldi: Information|work=Animal Diversity Web|publisher=[[University of Michigan]] Museum of Zoology|accessdate=11 October 2011}}</ref> A párzási időszak ősszel van. A peték az anyjuk úszólábai közé tapadnak, egészen a következő nyárig, amikor kikelnek belőlük a 6 milliméteres [[lárva|lárvák]]. Egyrészt ez a hosszú gondoskodás jól jön, mivel a kifejlett példánynak alig van ellensége,<ref name="UMichMoZ" /> másrészt, ha az anyaállatot begyűjti az ember, nemcsak azt a példányt, hanem egy nemzedéket pusztít el.<ref name="Gov-Au">{{cite web|url=http://www.deh.gov.au/biodiversity/threatened/information/factsheets/lobster.html|title=Threatened species and ecological communities publications - Biodiversity|publisher=Australian Government – Department of the Environment and Heritage|accessdate=11 October 2011}}</ref>
 
== Jegyzetek ==