„Boszniai bánság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
A(z) Bosnian_Kingdom_-_flag.png nevű fájlt Hedwig in Washington törölte a Commonsból: „Missing essential information such as license, [[:c: |
|||
37. sor:
==Története==
1136-ban [[II. Béla magyar király|II. Béla]] király meghódította Boszniát és Rámát. Ötéves másodszülött fia, [[II. László magyar király|László]] számára létrehozta a Bosznia hercege címet, de a gyakorlatban Boszniát az általa kinevezett bánok kormányozták. 1139-ben az addigi magyar, horvát és dalmáciai királyi koronája mellé felvette a [[Ráma királyság|Ráma királya]] címet is (Ráma alatt a három évvel korábban meghódított két területet értették együttesen). Az első bosnyák bán, akit névről ismerünk, [[Borics bán]]. Először 1154-ben említik, amikor a magyar-bizánci háború során [[Belos bán|Belos bánt]] kísérte Barancs ostroma alatt. Részt vett 1167-ben a [[zimonyi csata|zimonyi csatában]] is, ami után Bosznia bizánci uralom alá került.
===Kulin bán===
[[I. Manuél bizánci császár|Manuél Komnénosz]] bizánci császár 1180-ban nevezte ki bánná a boszniai születésű, fiatal [[Kulin bán|Kulint]]. A császár még abban az évben meghalt és az utódlása miatti zűrzavarban [[III. Béla magyar király|III. Béla]] magyar király hadat üzent a birodalomnak, hogy visszaszerezze az elveszített balkáni birtokait. Kulin bán Bélának esküdött hűséget és közösen - [[Nemanja István szerb fejedelem|Nemanja István]] szerb és Miroszláv humi fejedelemmel együtt - feldúlták Bizánc északnyugati határvidékét.
Kulin bán 24 éves uralkodása békét és prosperitást hozott a bánságra. 1189-ben ő adta ki az első bosnyák nyelvű, cirillbetűs dokumentumot, melyben kereskedelmi egyezményt kötött [[Raguzai Köztársaság|Raguzával]]. A 12. század végén Boszniában megerősödött a [[Bogumilok|bogumil]] eretnekség, 1199-ben maga a bán és felesége is erre a hitre tért. 1200-ban menedéket adott a [[Split|Spalatóból]] és [[Trogir|Trauból]] elkergetett bogumiloknak. 1203-ban [[Vukan Nemanjić]] szerb nagyfejedelem eretnekséggel vádolta Kulint a pápa előtt. [[Imre magyar király|Imre király]], mint hűbérura megparancsolta neki, hogy kergesse el a bogumilokat, aminek a bán eleget is tett és a pápai vizsgálóbizottságnak is a kedvében járt, megeskette a bosnyák egyházi vezetőket, hogy elismerik a katolikus egyház tanításait. A bogumil eretnekség azonban a későbbiekben is fennmaradt a bánságban. Kulin 1204-ben meghalt és fia, [[(I.) István bosnyák bán|István]] (Stjepan Kulinić) vette át a helyét. István hithű katolikus volt és ezért népszerűtlen a bogumil tanok iránt fogékony köznép körében. 1232-ben [[Matej Ninoslav bosnyák bán|Matej Ninoslav]] megdöntötte a hatalmát, ami miatt jelentősen megromlott a viszony Szerbiával, ugyanis Stjepan rokonságban állt a [[Nemanjić-dinasztia|Nemanja-dinasztiával]].
===Bosnyák keresztes hadjárat===
1233-ban [[IX. Gergely pápa|IX. Gergely]] pápa a bogumil gyanúba keveredett boszniai püspököt egy [[Johannes von Wildeshausen|német egyházfival]] váltotta fel, akit a hívek nem akartak elfogadni. A feszültség egyre nőtt és 1234-ben a pápa keresztes hadjáratot hirdetett a bosnyák bogumilok ellen. [[II. András magyar király|II. András]] fiát, [[Kálmán herceg|Kálmán herceget]] tette meg bosnyák bánnak, aki ezt továbbadta Ninoslav unokatestvérének, a katolikusságát fia túsznak adásával is bizonyító [[I. Prijezda bosnyák bán|Prijezdának]]. Kálmán ezután a keresztes hadjárat élén öt évig harcolt Ninoslav ellen, aki egyedül Ragusától kapott segítséget. 1241-ben a [[tatárjárás]] miatt a boszniai hadjárat félbemaradt és Kálmán elesett a [[Muhi csata|muhi csatában]]. Matej Ninoslav visszafoglalta a bánságot, Prijezda pedig Magyarországra menekült száműzetésbe.
1244-ben Matej beavatkozott a magyar koronához hű [[Trogir]] és a lázadó [[Spalato]] konfliktusába az utóbbi oldalán. Miután [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] sereget küldött ellene és elfoglalta Spalatót, a bosnyák bán békét kötött, melyben elismerte a magyar király hűbérúri jogait és visszaadta a katolikus egyház javait Boszniában. 1247-ben [[IV. Ince pápa]] az [[eretnekség]] elterjedtsége miatt újabb boszniai [[keresztes
===Visszaállított magyar hegemónia===
[[Fájl:
1250-ben Matej meghalt és IV. Béla katonai erővel verve le fiai ellenállását, Prijezdát tette meg bosnyák bánnak. A király egyben leválasztotta Boszniáról az [[Ozorai bánság|Ozorai]] és a [[Sói bánság|Sói bánságot]]. 1254-ben a ráskai szerb fejedelem elleni háborúban a bosnyákok megszállták [[Hum (régió)|Humot]], de az ezután kötött béke visszajuttatta azt a szerbeknek.
===A Kotromanicsok===
[[Fájl:Medieval Bosnian State Expansion-en.svg|bélyegkép|jobbra|250px|A bosnyák bánság területi változásai]]
Prijezda 1287-es halála után fia, [[II. Prijezda bosnyák bán|II. Prijezda]] lett a bán; a tisztséget egy ideig [[I. István bosnyák bán|Kotromán Istvánnal]] (''Stjepan Kotromanić'') együtt töltötte be, majd halála után az utóbbi lett Bosznia uralkodója.
Az [[Árpád-ház]] kihalása utáni zűrzavarban a horvát Subicsok Bosznia nagy részét meghódították. I. István bán 1314-ben meghalt, családja Raguzába menekült. 1322-ben [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] király megtörte a Subicsok hatalmát és Boszniát visszaadta [[II. István bosnyák bán|II. Kotromanics Istvánnak]]. István 1326-ban meghódította és birtokaihoz csatolta az addig szerb uralom alatt lévő Humot.
II. István 1353-ban halt meg, utóda 15 éves unokaöccse, [[I. Tvrtko bosnyák király|Tvrtko]] lett. Az ő uralkodása alatt érte el Bosznia a fénykorát, sikeresen terjeszkedett [[Dalmácia|Dalmáciában
==Források==
| |||
