„Filozófia” változatai közötti eltérés

A középkori filozófia a [[Római Birodalom]] bukásával és a kereszténység hajnalával kezdődött. Ugyanekkor indult virágzásnak az [[arab filozófia]], és a [[zsidó filozófia]] is. A nyugati filozófia első középkori szakasza a [[Patrisztika|patrisztikus filozófia]]. A patrisztika az egyházatyák bölcselete, akik főként arra igyekeztek, hogy a keresztény tanokat az antik filozófia segítségével megszilárdítsák, valamint hogy megvédelmezzék a pogány tanoktól és a gnózistól. Legismertebb képviselők: [[Hippói Szent Ágoston]] (Aurelis Augustinus), [[Alexandriai Szent Kelemen]], [[Nüsszai Szent Gergely]], [[Pszeudo-Dionüsziosz|Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész]], [[Órigenész (exegéta)|Órigenész]]. A középkor jelentős filozófiai iskolája a [[skolasztikus filozófia]] (scola = iskola) volt. A skolasztika a Kr. u. 9. században kezdődött olyan képviselőkkel, mint [[Boethius|Anicius Manlius Severinus Boethius]], [[Canterburyi Szent Anzelm]], [[Robert Grosseteste]], [[Albertus Magnus]], [[Roger Bacon]], [[Bonaventura Cavalieri|Bonaventura]], [[Aquinói Szent Tamás]], [[Duns Scotus|John Duns Scotus]], [[William Ockham]] és [[Francisco Suárez]]. Ismerünk egy női keresztény filozófust is [[Héloïse|Heloise]] néven, aki [[Pierre Abélard|Abélard]] tanítványa volt. A skolasztika mindenekelőtt módszert jelentett: a kérdéseket racionálisan vizsgálják az ellenük és a mellettük szóló érvekkel.

A keresztény nyugat szellemi fejlődésére a középkorban nagy hatást gyakorolt az arab világ. Az arab tudomány, különösen az orvostudomány és a csillagászat fejlődése messze előtte járt az európai tudományoknak. Az iszlám kultúrának köszönhetően maradt fenn Arisztotelész és Platón tanainak jelentős része is. A zsidó filozófia főbb képviselői [[SzádjaSzaadja Gáongaon|Saadia Gaon]], [[Salamon ibn GabriolGavirol|Avicebron]] és [[Maimonidész]]. A iszlám filozófiából ismert [[Avicenna]], [[Abu Naszr Muhammad al-Fárábi|al-Fárábi]], [[Muhammad ibn Muhammad al-Gazáli|al-Gazáli]], és [[Averroës]].