„Gábriel arkangyal” változatai közötti eltérés

A későbbi keresztény hagyomány [[Mihály arkangyal]] és [[Rafael arkangyal]] mellett Gábrielt is az arkangyalok közé sorolta. Gábor főangyal, a [[Biblia]] szerint az Úr előtt álló hét főangyal egyike (Tób 12,15; Lk 1,19). Az [[Üdvözlégy]] ima a Máriához intézett szavaival kezdődik.

 

 

Egy legenda szerint [[III. Ottó német-római császár]] a lengyel uralkodónak ígérte Attila koronáját, miközben azt [[I. István magyar király|István, a magyarok fejedelme]] is követelte. III. Ottó [[1000]]-ben megkerestette és személyesen föl is tárta [[I. Károly frank császár|Nagy Károly]] sírkamráját, ahol megtalálta a koronázási jogart és a koronát, s Ravenna érintésével Rómába vitte, ahova 1000. október 2-án érkezett meg. Ottó és [[II. Szilveszter pápa]] úgy döntött, hogy a koronát a lengyel uralkodónak szolgáltatják ki. II. Szilveszter pápa azonban álmot látott, melyben Gábriel arkangyal arra figyelmeztette, hogy a koronát ne a lengyel királynak adja, hanem annak a követnek, aki másnap reggel érkezik. Másnap reggel az Árpád-családból származó István magyar fejedelem követe, [[Szent Asztrik|Asztrik apát]] érkezett és kérte a koronát. Szilveszter pápa megáldotta a koronát, és egy apostoli keresztet is küldött vele együtt, valamint egy levelet, melyben a magyarok királyát apostoli jogokkal ruházta fel. Ezzel kinyilvánította, hogy a koronát nemcsak az Istentől származó földi hatalom közvetítőjének, hanem egyben a magyar állam megtestesítőjének is tekinti.<ref>[http://lexikon.katolikus.hu/M/Magyar%20Szent%20Korona.html Magyar katolikus lexikon > M > Magyar Szent Korona]</ref>