„Faipar” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a clean up AWB |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
A '''faipar''' a fa feldolgozásával foglalkozó ipar. A [[Fa (anyag)|fa]] olyan természetes anyag, mely könnyen beszerezhető, jól alakítható, rugalmas, állati- és növényi nedvekkel és levekkel kiválóan színezhető és bizonyos feltételek mellett még időt álló is. (Velence közel egy évezrede áll [[vörösfenyő]] cölöpökön.) ▼
{{lektor}}
▲A '''faipar''' a fa feldolgozásával foglalkozó ipar. A [[Fa (anyag)|fa]] olyan természetes anyag, mely könnyen beszerezhető, jól alakítható, rugalmas, állati- és növényi nedvekkel és levekkel kiválóan színezhető és bizonyos feltételek mellett még időt álló is. (Velence közel egy évezrede áll [[vörösfenyő]] cölöpökön.)
A fa őseinknél az élet legrangosabb szimbóluma, a családjaink eredetének és elágazódásainak bemutatására használták és használjuk ma is, rajzolt sziluettjét. A legrégebbi építményeinknél, a jurtáink tartófal rácsait készítették hajlított fából, ma is megcsodálandó mérnöki szerkezeti megoldással és pontossággal. E rácsszerkezeteket gyapjú[[nemez]]zel fedték a huzat, az eső és a lehűlés megakadályozására. Ezekben a praktikus otthonokban szintén, fából készített lovaglónyereg szolgált kényelmes ülőhelyként, az alvásnál pedig a fejtámasz szerepét töltötték be. Régen hazánkat hatalmas erdőségek és árterek mocsaras rétjei borították, ahol, sás, nád, fűzvessző és természetesen a fa szinte korlátlan mennyiségben kínálták magukat építésre és használati tárgyak készítésére.
25. sor:
=== Az építőiparban használatos faipari termékek csoportosítása ===
[[Fa (anyag)|Fa]] alapanyagú [[:Kategória:Épületszerkezeti elemek|épületszerkezeti elem]]ek felhasználásával lehetőség van alacsony energiaigényű, vagy akár a passzív házakhoz szükséges kiemelkedő hőszigetelő képességű határolószerkezetek szárazépítészeti technológiával történő létrehozására.
62 ⟶ 61 sor:
== A hazai faipar története ==
: A hazai faiparra korábban és jelenleg is a nagyfokú vertikalitás volt a jellemző, ahol egy-egy üzem keretében többféle faipai és nem faipari tevékenységet végeztek. Az utóbbi évtizedekben a faipar szervezetében, termelési szerkezetében, piaci kapcsolataiban olyan mértékű átalakulás történt, amely alapvetően megváltoztatta az egész ágazat arculatát.
: Az átalakulás folyamán a megváltozott belföldi és külföldi kereslethez igazodva a faipar egyes szakágazatainál eltérő mértékű fejlődés valósult meg. A legnagyobb termelésnövekedés a túlnyomó részben további feldolgozásra termelő fafeldolgozó iparban, a legkisebb termelésbővülés a bútorgyártás területén valósult meg.
{{csonk-szakasz}}
=== Fafeldolgozás (elsődleges faipar) ===
69 ⟶ 68 sor:
Ökológiai szemléletű és ökonomikus fahasznosítást feltételezve három termékpályát és három felhasználási kört kell áttekintenünk. A kitermelt faanyagot így három csoportra bonthatjuk: értékes hengeres fa, ipari vékonyfa és [[tűzifa]].
==== Termékpályák ====
*hengeres fa – fűrészelt, illetve furnér és rétegelt falemez termékek,
*ipari vékonyfa – agglomerált lemezek (farostlemezek, forgácslapok), cellulóz- és papíripar,
*[[tűzifa]] – energia.
Felhasználói kör:
*[[építőipar]],
*[[bútoripar]],
80 ⟶ 79 sor:
*/üzemi/ energiatermelés.
== Felhasználása
A fának több mint 10 ezer felhasználási célja, módja és területe ismert.
94 ⟶ 93 sor:
*Művészet: fafaragás, faszobrászat, intarziakészítés, dísztárgykészítés, fegyvermarkolatok, belsőépítészet
*Hangszergyártás: orgona, fuvola, oboa, klarinét, fagott, pikoló, [[hárfa]], [[zongora]], [[hegedű]], gordonka, brácsa, nagybőgő, cseleszta, üstdob, [[cimbalom]], xilofon, [[gitár]], síp
*[[Sportszergyártás]]: ütők (
*Egyéb: bútorlap-gyártás, lap-lemez ipar, gyufagyártás, játékgyártás, szerszámnyelek, szaunák, papírgyártás, képkeretezés, kerítéselemek, modellezés, koporsókészítés
*Egyéb termékek: sámfa, vállfa, fogpiszkáló, létra, sétabot, ceruza, kefe, fésű
| |||