„IV. Knut dán király” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a Protokollcsere (WP:BÜ), replaced: http://en.wikipedia.org → https://en.wikipedia.org AWB
33. sor:
}}
 
'''IV. Knut<ref>Névváltozatai: ''Kanut, Knud, Kund''.</ref> Svensson''' vagy '''Szent''' Knut ([[dán nyelv|dánul]]: ''Knud den Hellige''), ([[1043]]<ref name=nygaard/><ref name=revai>'''Révai nagy lexikona, XI. kötet''' (Jób–Kontúr), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1914, 211. oldal</ref><ref>Más források szerint [[1042]]-t valószínűsítenek. Vö.:[https://en.wikipedia.org/wiki/Canute_IV_of_Denmark]</ref>&nbsp;–&nbsp;[[1086]]. [[július 17.]]<ref>Vagy [[július 10.]] (Vö.:http://nygaard.howards.net/files/1589.htm)</ref>), [[Dánia]] királya [[1080]]-tól [[1086]]-ig; Dánia [[védőszent]]je.<ref name="csiffary">Csiffáry Tamás: '''Európai uralkodók könyve''', Könyvmíves Könyvkiadó, Budapest, 2008, ISBN 978-963-9898-06-6, 199. oldal</ref>
 
==Élete==
43. sor:
Mivel [[II. Knut dán király|II. (Nagy) Kanut]] unokaöccsének fia volt, az [[Anglia|angol]] trónra is igényt tartott. [[1085]]-ben Knut egy nagyobb szabású vállalkozásba fogott. Az elégedetlenkedő angolszászok biztatására Norvégia királyával, [[III. Olaf norvég király|Olaffal]], valamint ennek apósával, Flandria grófjával, [[I. Róbert flamand gróf|Róberttel]] szövetkezve el akarta űzni Anglia trónjáról [[I. Vilmos angol király|Hódító Vilmost]].<ref name=szent /> Hatalmas flottát szervezett [[Limfjord]]ban (Jütland). Vilmos is felkészült: megszállta a keleti partot, hogy megnehezítse a dánoknak a partraszállást. Végül az egész terv kútba esett, mert Knut nem vállalkozhatott arra, hogy – mint tervezte – maga vezesse a flottát. Ez meghátrálásnak látszott, ami a zsákmányra éhes főembereknek csalódást okozott. Valójában azonban azért nem akarta Knut Dániát elhagyni, mert Gergely pápának [[IV. Henrik német-római császár|IV. Henrik]] császár által elűzött német hívei, Salzburgi Gebhard és Hermann von Salm ellenkirály nála kerestek Schleswigben menedéket, így tartania kellett tőle, hogy a császár hátba támadja.
 
Csakhogy Dániában ezt nem látták be, s végül az elégedetlenkedés oda vezetett, hogy összeesküvéseket szőttek.<ref>Más források szerint az okozta a végzetét, hogy megpróbálta a parasztokat rákényszeríteni, hogy részt vegyenek az [[Anglia]] elleni támadásban.</ref> Ezek letörésére Knut pénzbírságot rótt ki, de ezzel csak azt érte el, hogy még ellenségesebb lett a hangulat. [[1086]] nyarán kitört a lázadás, melynek élére Knut öccse [[I. Olaf dán király|Olaf]] állt.<ref name=pallas /> A felkelés [[Jütland]] legészakibb részéről (Vendsyssel) indult ki, és az egész tartományra átterjedt.<ref name=szent /> Knut [[Odense|Odensében]] (TünenFünen) megkísérelte, hogy úrrá legyen a helyzeten. Július 10-én egy Jütenben és Tünenben kiállított sereg megtámadta Kanut kíséretét.<ref name=szent /> Tárgyalni a támadók nem voltak hajlandók. A király a Szent Albán templomban keresett menedéket,<ref name=pallas /> bízva a szent oltalmában, akinek ereklyéit maga hozta ide Angliából.<ref name=szent /> Ellenségei nem rettentek vissza. Knut felkészült a halálra: meggyónt és megáldozott. Emberei – köztük testvére, Benedek is – bátran küzdöttek érte, de a túlerőben lévő ellenség lemészárolta őket. Kanutot az ablakon át egy lándzsa találta el; a szentélyben, az oltár lépcsőjén halt meg Dánia első vértanúja.<ref name=szent />
 
== Utóélete ==