Főmenü megnyitása

Módosítások

egy bájt hozzáadva ,  4 évvel ezelőtt
a
AkH. 12. kiadás: -szerű kézi ellenőrzéssel
Álmunkban is történhetnek velünk szokatlan, valószínűtlen, sőt a fizika törvényeivel vagy más „valóságos” ismeretekkel ellentétes dolgok, melyeket, ha valóban megtörténnének, csodáknak kellene minősítenünk.
 
Magát a csodát, konkrét megvalósulását tekintve a sokféleség jellemzi, a hirtelen gyógyulástól kezdve a halott feltámadásán át a reménytelen helyzetből való megmenekülésig. Egyes dolgok, események csodaként való felfogásának az ember gondolkodásában nemcsak igénye, hanem valószínűleg természetes szerepe is van, a puszta ésszerűségészszerűség az emberek egy jelentős része számára nem jelent kielégítő világmagyarázatot. Nem lehetetlen, hogy a csoda, mint a hihető valóság ellentéte (a gondolkodásban meglévő ”[[dialektika|dialektikus]] billegés” egy fogalom és ellentettje közt), amelyre ugyanúgy szükségünk van, mint a „semmi”, a „nincs”, a „halál”, az „élet után” stb., szintén páros fogalmi konstrukciókra.
 
Csodák szerepelnek irodalmi alkotásokban is, átalakulások, méretváltozások, különleges kalandok és hőstettek formájában. A csodákra emlékezni szokás, a csodákkal összefüggő személyek és helyek, tárgyak és módszerek hitbeli kérdéssé válnak.
165 393

szerkesztés