„Márton Áron” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Lacika455 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a AkH. 12. kiadás: -szerű kézi ellenőrzéssel
61. sor:
Márton Áron letartóztatásának híre eljutott [[Róma|Rómába]] is, és a ''[[L'Osservatore Romano]]'' című [[vatikán]]i napilap [[1949]]. [[július 1.|július 1-jén]] így írt a történtekről: ''„Nem hihető, hogy az erőszak új volt számára. A kormány szándéka, a diadalmas napok során elszenvedett kudarcok miatt, túlságosan is világos volt. Egyszerűen csak fel kell idézni június első felének napjait, amikor Márton Áron diadalmas útja lefolyt, valamint a román sajtó féktelen támadásait, amelyekkel a kiváló főpap személyét besározni akarták. Nem gondolták, hogy ezzel még csak fokozódik a hívekben a főpásztoruk iránti szeretet, és Péter székéhez, a Szentatyához való ragaszkodás…” ''
 
Márton Áront, 25 éves papi jubileumára, [[XII. Piusz pápa]] címzetes érsekké nevezte ki. A körülményeket tekintve ésszerűbbnekészszerűbbnek tartották, hogy ezt se [[Gyulafehérvár]]ott, se másutt ne tegyék közzé. A rákövetkező évben azonban már mint érsek szerepelt a pápai évkönyvben, s ennek alapján több levél érkezett a püspöki irodába ilyen címzéssel.
 
Márton Áron minderről akkor már semmit sem tudott. Először vizsgálati fogságba került, ami körülbelül 3 évig tartott. Ez alatt az idő alatt többször vitték át egyik börtönből a másikba. Volt a [[pitești]], a [[nagyenyed]]i és a [[máramarossziget]]i börtönökben. A [[bukarest]]i katonai törvényszék [[1951]]. [[július 13.|július 13-án]] életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. 1952-ben Máramarosszigeten közös cellába került [[Alexandru Todea]] görög katolikus püspökkel, akivel kitűnő kapcsolatban maradtak szabadulásuk után is.