Wikipédia

„Network File System” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a apró jav.
wikisítés, idegen szavak fordítgatása, kevesebb dőlt szöveg, még elérhető források {{cite web}}-bel
1. sor:
A '''Network File System''' (''NFS'') állományok és könyvtárak megosztását teszi lehetővé a hálózaton keresztül. Az ''NFS'' alkalmazásával a programok és a felhasználók képesek szinte úgy elérni a távoli rendszereken található készleteket, mintha helyben lennének. Az ''NFS'' a fogyasztói réteg szolgáltatása, ami bármiféle kapcsolatrendszerben funkcionál, ami ''[[Transmission Control Protocol|TCP'']] és ''[[User Datagram Protocol|UDP'']] protokollokat használ. A ''[[NIS'']]-től teljesen különálló, de ha együtt használjuk vele, a ''NIS'' adatbázisait, szolgáltatásait kihasználja.<br />
Íme az ''NFS'' néhány legjelentősebb előnye:<br />▼
• A lokális munkaállomások kevesebb tárterületet használnak, mivel az együttes adatokat csak egyetlen gépen tároljuk és megosztjuk mindenki között.<br />▼
• A felhasználóknak nem kell a hálózat minden gépén külön felhasználói könyvtárral rendelkezniük. Ugyanis az NFS segítségével akár egy szerveren is beállíthatóak és elérhetővé tehetőek a hálózaton keresztül.<br />▼
• A különböző háttértárak, például ''[[CD-ROM]]'' és ''[[Universal Serial Bus|USB]]''-meghajtók más gépek által is használhatók a hálózaton keresztül. Ezzel csökkenteni tudjuk a hálózatunkban elengedhetetlen cserélhető lemezes eszközök számát.<br />▼
 
▲Íme az ''NFS'' néhány legjelentősebb előnye:<br />
Az ''NFS'' a ''[[Unix]]'' alapú struktúrákhoz létrehozott első hálózati fájlrendszer eredmények egyike. A legtöbb ''Unix'' típus, továbbá a ''Microsoft Windows, MacOS X, OpenVMS'' is támogatja.
▲• * A lokális munkaállomások kevesebb tárterületet használnak, mivel az együttes adatokatadatok csak egyetlen gépen tároljuktárolódnak és megosztjukmegoszthatók mindenki között.<br />
Megjelenésekor (1980-as évek), a ''Unix'' alapú rendszereknél ''TFTP'' vagy egyéb, nem túl könnyedén alkalmazható protokollok szolgáltak a fájlcserélésre. Az ''NFS'' elsődleges célpontja a helyi és a távoli fájlok használati módja közti határ elmosása, a távoli fájlok elérésének egyszerűsítése volt.<br />
▲• * A felhasználóknak nem kell a hálózat minden gépén külön felhasználói könyvtárral rendelkezniük., Ugyanisugyanis az NFS segítségével akár egy szerveren is beállíthatóak és elérhetővé tehetőek a hálózaton keresztül.<br />
Ennek tulajdonságaként a ''Unix'' rendszerek sajátosságaira építkeztek a korai verziók, olyan elméleteket és metodikákat vettek igénybe, amik más operációs rendszerek alatt ésszerűtlennek, vagy nehezen implementálhatónak tűnhetnek.<br />
▲• * A különböző háttértárak, például ''[[CD-ROM]]'' és ''[[Universal Serial Bus|USB]]''-meghajtók más gépek által is használhatók a hálózaton keresztül. Ezzel csökkenteni tudjukcsökkenthető a hálózatunkbanhálózatban elengedhetetlen cserélhető lemezes eszközök számátszáma.<br />
A fájlrendszer előállításának alapötlete egyszerű volt: vegyünk egy távoli eljáráshívó szerkezetet, ami felett biztosítsunk olyan felületet, mint a kernel ''VFS'' interfésze.
Az NFS a [[Unix]]-alapú struktúrákhoz létrehozott első hálózati fájlrendszer eredmények egyike. A legtöbb Unix-típus, továbbá a [[Microsoft Windows]], [[Mac OS X]], [[OpenVMS]] is támogatja. Megjelenésekor (1980-as évek) a Unix-alapú rendszereknél [[TFTP]] vagy egyéb, nem túl könnyen alkalmazható protokollok szolgáltak a fájlcserélésre. Az NFS elsődleges célpontja a helyi és a távoli fájlok használati módja közti határ elmosása, a távoli fájlok elérésének egyszerűsítése volt. Ennek tulajdonságaként a Unix-rendszerek sajátosságaira építkeztek a korai verziók, olyan elméleteket és módszereket vettek igénybe, amik más operációs rendszerek alatt észszerűtlennek vagy nehezen implementálhatónak tűnhetnek.
A szerver oldal aránylag egyszerű, olyan hívásokat kell implementálnunk mint a ''LOOKUP'' (fájlnév - inode konverzió), ''GETATTR'' (fájltulajdonságok lekérése), stb.
A kliens oldal is könnyen implementálható, ugyanis illeszkedik a felépítés a ''Unix'' rendszerek ''VFS'' interfészéhez. Csak a zárolás és a gyorstárazás okoz kisebb fennakadásokat.
 
A fájlrendszer előállításának alapötlete egyszerű volt: vegyünk egy távoli eljáráshívó szerkezetet, ami felett biztosítsunk olyan felületet, mint a kernel VFS interfésze. A szerveroldal aránylag egyszerű, olyan hívásokat kell implementálnunk mint a ''LOOKUP'' (fájlnév–inode konverzió), ''GETATTR'' (fájltulajdonságok lekérése), stb. A kliensoldal is könnyen implementálható, ugyanis illeszkedik a felépítés a Unix rendszerek VFS interfészéhez. Csak a zárolás és a gyorstárazás okoz kisebb fennakadásokat.
== Történet ==
 
=== VersionTörténet 1 ===
 
=== 1. verzió ===
Az ''NFS'' 1-es verzióját a ''[[Sun Microsystems]]'' fejlesztette ki, és csak házon belüli kísérletezésre alkalmazták. Sosem adtak ki belőle mindenki által elérhető verziót.<br />▼
 
▲Az ''NFS'' 1-es verzióját a ''[[Sun Microsystems]]'' fejlesztette ki, és csak házon belüli kísérletezésre alkalmazták. Sosem adtak ki belőle mindenki által elérhető verziót.<br />
=== Version 2 ===
 
=== 2. verzió ===
A 2-es verzió ''UDP'' alapú megoldás volt. A fejlesztők célul tűzték ki, hogy a protokoll állapot nélküli legyen, így a zárolást a protokollon kívül oldották meg, az úgynevezett ''NLM'' (''network lock manager'', hálózati zárolás manager) segítségével.<br />▼
 
▲A 2-es verzió ''UDP'' -alapú megoldás volt. A fejlesztők célul tűzték ki, hogy a protokoll állapot nélküli legyen, így a zárolást a protokollon kívül oldották meg, az úgynevezett ''NLM'' (''network lock manager'', hálózati zárolás managerzároláskezelő) segítségével.<br />
=== Version 3 ===
 
=== 3. verzió ===
A 3-as verzió leginkább az akkori technológia által megkövetelt újdonságokkal való kiegészítése volt a korábbi protokollnak. Támogatta a 64 bites offszet és méret értékeket, így 4 GB-nál nagyobb fájlokat is megvalósíthattunk. Lehetséges továbbá aszinkron írások végrehajtása a szerver felé, így a rendszer kicsit helyre jött. Az addigi csomag definíciókat kiegészítették extra fájl és könyvtár attribútumok visszatérésének képességével, hogy azokat ne kelljen külön lekérdezni. Ez könyvtárlistázások esetén okozott problémákat a korábbi típusú protokollok használatakor, ugyanis minden egyes fájl esetén külön le kellett kérni a fájl attribútumait, ami fájlonként egy ''RPC'' hívást takart.<br />▼
Ebben a verzióban vált hivatalosan is elérhetővé, a ''TCP'' feletti működés, melyet több gyártó már a 2-es verzióhoz is implementált.
A protokoll specifikáció eddig erősen ''Unix'' specifikus fogalmakat használt. A 4-es verzióban a platformfüggetlenségre való törekvés miatt ügyeltek arra, hogy minél általánosabb fogalmakat használjanak.<br />▼
Ezen verzió ráadásul a ''portmapper'' szolgáltatást is használta, ami nagyon nehézkessé tette a tűzfalakon való áthaladást. A ''portmapper'' gyakorlatilag egy olyan adatbázist tartott nyilván, hogy mely szolgáltatások, milyen porton figyelnek. A kliens először a ''portmapperhez'' fordult, hogy megkérdezze a portszámot, majd a válasz alapján csatlakozott a távoli géphez. Ezen megoldás hátránya az, hogy egy ''NAT'' tűzfalnak az összes csomagot elemeznie, kell és csak átírás után továbbíthatja azokat, a kérők felé.▼
Ezen karakterisztikák miatt az ''NFSv3'' főleg kisméretű hálózatok esetén terjedt el. A ''WAN'' alapú használat feltételeit az ''NFSv4'' teremtette meg.<br />
 
▲A 3-as verzió leginkább az akkori technológia által megkövetelt újdonságokkal való kiegészítése volt a korábbi protokollnak. Támogatta a 64 bites offszet és méret értékeket, így 4 GB-nál nagyobb fájlokat is megvalósíthattunk. Lehetséges továbbá aszinkron írások végrehajtása a szerver felé, így a rendszer kicsit helyre jött. Az addigi csomag definíciókat kiegészítették extra fájl- és könyvtár attribútumokkönyvtárattribútumok visszatérésének képességével, hogy azokat ne kelljen külön lekérdezni. Ez könyvtárlistázások esetén okozott problémákat a korábbi típusú protokollok használatakor, ugyanis minden egyes fájl esetén külön le kellett kérni a fájl attribútumait, ami fájlonként egy ''RPC'' -hívást takart.<br />
=== Version 4 ===
 
▲AEbben protokolla verzióban vált hivatalosan is elérhetővé a TCP feletti működés, melyet több gyártó már a 2-es verzióhoz is implementált. A specifikációprotokollspecifikáció eddig erősen ''Unix'' -specifikus fogalmakat használt. A 4-es verzióban a platformfüggetlenségre való törekvés miatt ügyeltek arra, hogy minél általánosabb fogalmakat használjanak.<br />
A 4-es verzió szakított az állapot nélküliség gondolatával, így tartalmaz egy csatolással (''mount'') és egy zárolással (''locking'') kapcsolatos alrendszert is. A fejlesztők kölcsönöztek elképzeléseket mind az ''AFS'', mint a ''CIFS'' fájlrendszerektől, például a sebesség optimalizációkat, erős biztonság megkövetelését.▼
Ez a protokoll elvileg képes a több szerveren replikált fájlok hibatűrő elérésére is.
 
▲Ezen verzió ráadásul a ''portmapper'' szolgáltatást is használta, ami nagyon nehézkessé tette a tűzfalakon való áthaladást. A ''portmapper'' gyakorlatilag egy olyan adatbázist tartott nyilván, hogy mely szolgáltatások, milyen porton figyelnek. A kliens először a ''portmapperhez'' fordult, hogy megkérdezze a portszámot, majd a válasz alapján csatlakozott a távoli géphez. Ezen megoldás hátránya az, hogy egy ''NAT'' tűzfalnak az összes csomagot elemeznie, kell, és csak átírás után továbbíthatja azokat, a kérők felé. Ezen karakterisztikák miatt az ''NFSv3'' főleg kisméretű hálózatokban terjedt el. A [[Nagy kiterjedésű hálózat|WAN]]-alapú használat feltételeit az ''NFSv4'' teremtette meg.
== Forrás ==
 
=== 4. verzió ===
http://turip.web.elte.hu/bead/diploma/alpha/2-NFS.doc<br />
http://sugo.ubuntu.hu/10.04/html/serverguide/hu/network-file-system.html<br />
http://atheneszki.hu/tananyag/tananyagok/H%C3%81L%C3%93ZATOK/NSF/NFS_txt.html<br />▼
 
▲A 4-es verzió szakított az állapot nélküliség gondolatával, így tartalmaz egy csatolással (''(mount)'') és egy zárolással (''(locking)'') kapcsolatos alrendszert is. A fejlesztők kölcsönöztek elképzeléseket mind az ''AFS'', mint a ''CIFS'' fájlrendszerektől, például a sebesség optimalizációkat, erős biztonság megkövetelését. Ez a protokoll elvileg képes a több szerveren replikált fájlok hibatűrő elérésére is.
== Lásd még ==
 
== Források ==
http://szabilinux.hu/linux_doksi/node742.htm<br />
* [http://turip.web.elte.hu/bead/diploma/alpha/2-NFS.doc h]{{Cite web|url = http://turip.web.elte.hu/bead/diploma/alpha/2-NFS.doc|title = NFS|accessdate = 2015-12-12|author = Turi Péter|format = [[Microsoft Word|Word]]-dokumentum}}
* {{Cite web|title = Hálózati fájlrendszer (NFS)|url = http://sugo.ubuntu.hu/10.04/html/serverguide/hu/network-file-system.html|work = Ubuntu dokumentáció|accessdate = 2015-12-12}}
▲* http://atheneszki.hu/tananyag/tananyagok/H%C3%81L%C3%93ZATOKHÁLÓZATOK/NSF/NFS_txt.html<br nowiki/>{{Halott link|date = 2015 decemberéből}}
 
== További információk ==
* {{Cite web|title = 12.2.3 NFS - Hálózati fájlrendszer|url = http://szabilinux.hu/linux_doksi/node742.htm|work = szabilinux.hu|accessdate = 2015-12-12}}
{{Portál|Informatika|i }}
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Network_File_System”