Wikipédia

„Harold Lowe” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
link egyért.
a árbóc
80. sor:
 
====A mentőcsónakokban====
Amikor Lowe mentőcsónakja a vízre ért, olyan közel akart maradni a süllyedő ''Titanic''hoz amennyire csak lehetett. Felállította az [[árbocárbóc]]ot és [[vitorla|vitorlát]], és a gőzöstől 150 yard távolságra eveztek.{{refhely| Encyclopedia Titanica}}{{refhely|Sheil 2012|72. old.}} A tiszt összefogta a 12-es, 10-es, D jelzésű, valamint egy negyedik csónakot a sajátjával együtt.{{refhely| Encyclopedia Titanica}} A beszámolók ellentmondásosak és zavarosak az apró flottát illetően, az azonban bizonyos, hogy Lowe a lehető legtöbb csónakot össze akarta gyűjteni egy csoportba. Nem sokkal később a ''Titanic''ot végleg elnyelte az óceán 15-én hajnali 2 óra 20 perc körül. Lowe vallomásában azt írta, hogy a luxusgőzös a végső elmerülése előtt 75 fokot zárt be a vízszintestől, és sértetlenül merült az óceánba, ''„egyfajta fojtott morajlás”'' kíséretében.{{refhely|Sheil 2012|73. old.}}
 
Amikor a luxusgőzös végleg elmerült, a 4-es jelzésű csónak is csatlakozott Lowe-hoz. Az ötödik tiszt legelső terve az lehetett, hogy az egész flotta visszatér a hajótörés helyszínére. A 14-es csónak egyik evezőse, Crowe szerint az ötletet nem fogadta nagy lelkesedés: ''„A hölgyek látszólag ellenezték az ötletét, hogy visszatérjenek.”'' Miután összekötözték a csónakokat, az ötödik tiszt kivárta, hogy csillapodjon a hangzavar. Fel volt készülve rá, hogy bárkit kihúzzon, aki ki tud úszni a tömegből, de nem ment vissza a hajótörés pontos helyszínére, később azzal magyarázva ezt, hogy ''„öngyilkosság lett volna ''(…)'' Mire mész egy 65 fős csónakkal ott, ahol 1600 ember fuldoklik?”''. Így hát vártak, Lowe megítélése szerint kb. egy órát. Az utasok közül néhányan később azt állították, hogy az ötödik tiszt hamarabb vissza szeretett volna indulni, ám a többiek még nem voltak készen rá. Miss Minahan, az egyik hölgy a 14-es csónakban megdöbbenve fogadta a tiszt viselkedését a várakozás alatt, aki elmondása szerint olyan megjegyzéseket tett, hogy a ''Throw Out the Lifeline''<ref>{{cite web|url= http://www.cyberhymnal.org/htm/t/h/throwout.htm|title= THROW OUT THE LIFE LINE|work= cyberhymnal.org|archiveurl= https://web.archive.org/web/20121027150323/http://cyberhymnal.org/htm/t/h/throwout.htm|archivedate=2012-10-27|accessdate=2013-01-22}}</ref> című dalt alkalomhoz illő lenne elénekelni, később pedig azt mondta, hogy ''„Úgy gondolom hölgyeim, hogy a legjobb, amit most tehetnek, hogy szundítanak egyet.”'' Minahan azt is nehezményezte, hogy a tiszt ''„olyan istenkáromlón beszélt addig a két óráig, amíg a csónakjában ültünk, hogy a közelemben ülő nőkkel mind azt hittük, hogy alkohol hatása alatt van.”'' Mások szemében azonban Lowe viselkedése olyan vezetőre vallott, akire az adott helyzetben szükségük volt. Sarah Compton szerint, akinek öccse beszállását a csónakba maga Lowe utasította el, a tiszt a ''„brit tengerészek legjobb hagyományainak”'' megszemélyesítője volt.{{refhely|Sheil 2012|75–77. old.}}
95. sor:
 
[[Fájl:TITANIC life boats on way to CARPATHIA.png|bélyegkép|jobbra|275px|A Titanic mentőcsónakjai útban a ''Carpathia'' felé (jobbra a 14-es, tőle balra pedig a D jelzésű). Lowe a 14-es kormányrúdjánál áll.]]
Lowe nemcsak egyedüliként ment vissza a ''Titanic'' süllyedésének helyére túlélőkért,{{refhely| WalesOnline.co.uk Remembering}} hanem szintén ő volt az egyetlen, aki az [[árbocárbóc]]ot és [[vitorla|vitorlát]] a mentőcsónakjára felállította. A 14-es csónak 4-5 csomóval szelte a habokat.{{refhely|Sheil 2012|82. old.}}. Amikor a ''Carpathia'' megérkezett, a saját csónakjuk mögé kötötte a bajba jutott D jelzésű összecsukhatót és úgy vontatta a gőzös felé.{{refhely| Encyclopedia Titanica}} Ekkor pillantotta meg az A jelű összecsukhatót is, ami már majdnem teljesen víz alatt volt. A csónakhoz közeledve figyelmeztető lövéseket adott le, és megparancsolta, hogy a nőket engedjék át először a 14-esbe. A csónakból húsz férfit és egy nőt mentett ki, három holttestet pedig hátrahagyott a süllyedő járművön. Ezt később azzal magyarázta, hogy ''„Talán kissé kőszívű vagyok, nem tudom. De azt gondoltam magamban, hogy nem azért vagyok itt, hogy a holttestek miatt aggódjak, az élet miatt vagyok itt.”''{{refhely| Encyclopedia Titanica}} A csónakot a következő hónapban az ''Oceanic'' legénysége ugyanolyan állapotban találta meg, ahogy azt Lowe hagyta. A három holttestet a tengeren temették el.{{refhely|Sheil 2012|82–83. old}} A ''Carpathiá''t reggel hat órakor érték el. Lowe minden utasát, valamint Hoyt holttestét kitette az óceánjáró fedélzetére, majd a csónakot is rendbe tette. Ez utóbbi azonban céltalannak bizonyult – a 14-es mentőcsónak egyike volt azoknak, amiket hátrahagytak a tengeren. A kérdésre, hogy mit tett ezek után, Lowe a következőt felelte: ''„Nem volt mit tenni. Mit kellett volna csinálni?”''{{refhely|Sheil 2012|83. old.}}
 
A ''Carpathia'' fedélzetén Lowe-nak alkalma nyílt megismerni azokat, akikkel együtt élte át a borzalmakat. ''„Azt hiszem hívhatjuk őket barátnak; ''(…)'' Körbementem közöttük, és ismertem a csónakom legénységét.”'' Azokról, akiket a 14-es csónak kimentett, semmit nem hallott a New Yorkba tartó út alatt. Egy első osztályú utas még a ''Carpathiá''n megkérdezte Lowe-t, hogy akar-e emléktárgyakat cserélni vele. Az ötödik tiszt csak annyit felelt, hogy ''„Nos, ha kérsz egy ajándékot, megtarthatod a golyót, amit majdnem kaptál.”''{{refhely|Sheiil 2012|84–85. old.}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Harold_Lowe”