„Szerik” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
75. sor:
A szerik megélhetését a halászat mellett a kézművesség biztosítja. Háromféle kézművesterméket állítanak elő: kosarakhoz hasonló tárolóedényeket fonnak, nyakláncokat készítenek, az ''[[Olneya tesota]]'' nevű kemény fából pedig dísztárgyakat, főként állatokat ábrázoló [[Sonorai fafaragó kézművesség|szobrocskákat faragnak]].<ref>{{hiv-web |url=http://www.mexicodesconocido.com.mx/la-artesania-de-palo-fierro-sonora.html |cím=La artesanía de Palo fierro (Sonora) |kiadó=México Desconocido |szerző=Ángel Mendoza Cruz |nyelv=spanyol |elérés=2015-07-22}}</ref> A kosarak (''coriták'') elkészítése igen munkaigényes, egy kisebb (20 cm × 20 cm-es) darab is egy hónapig készül, a nagyobbak (például a másfél méter átmérőjűek) akár évekbe is telhetnek. Nem véletlen, hogy egy nagy corita elkészültekor ünnepséget is tartanak, és az sem, hogy ezen termékek ára igen magas; emiatt jórészt külföldi turisták veszik meg őket. A csigákból, kagylókból, kígyó- és halcsontokból, magokból és újabban gyöngyökből is készülő, olcsóbb nyakláncokat már jóval nagyobb számban készítik és adják el belföldön is.<ref name="cdi"/>
===
Bár a spanyol gyarmati időszakban a [[Jézus Társasága|jezsuiták]] megpróbálkoztak a szerik keresztény hitre való térítésével, nem jártak sikerrel, a katolicizmus egyáltalán nem terjedt el köreikben, ma sincs egyetlen katolikus templomuk sem, protestáns viszont van kettő.<ref name="cdi"/> Az 1950-es években szinte egyszerre érkezett hozzájuk három protestáns hittérítőcsoport: egy mexikói [[Pünkösdi-karizmatikus mozgalom|pünkösdista]] egyház, az ''Iglesia Apostólica de la Fe en Cristo Jesús'' képviselői, 1951-ben egy, a [[Wycliffe Bibliafordítók Egyesülete|Wycliffe Bibliafordítókhoz]] tartozó házaspár, ''Edward'' és ''Bett Moser'', 1952-ben pedig az ''American Friends Service Commitee''. Utóbbiak, jobb anyagi helyzetüknek köszönhetően ''Leo Sandoval'' vezetésével még iskolát is képesek voltak nyitni Desemboquében, míg a Moser-házaspár gyógyszerek, ruhák és élelmiszerek adományozásával, valamint a [[szeri nyelv]] megtanulásával közeledett hozzájuk. Nyelvtudásukat arra is felhasználták, hogy elkezdjék elkészíteni az [[Újszövetség]] szerire fordítását.{{refhely|Rentería 2007|19–20.}}
Mindezeknek köszönhetően a szerik hamar elfogadták az új vallást: 1958-ra már mintegy kétharmaduk áttért rá (őket nevezték ''hiix costim''nak, amelynek jelentése „akik énekelnek”), főként a fiatalok, akik szinte minden este részt vettek a pünkösdiek istentiszteletén. Akik viszont nem akarták elfogadni az új szokásokat, úgy döntöttek, elköltöznek: így jött létre a másik ma is lakott szeri falu, a Desemboquétől 63 km-rel délre fekvő [[Punta Chueca]]. Bár az új hit segítségével sikerült visszaszorítani a kábítószert és az alkoholt, egyúttal az ősi szertartásokat is betiltották, igaz, később ez a szigor enyhült, és ma a szerik többsége egyszerre gyakorolja a protestáns hitet és tartja meg saját kultúrájából eredő, „pogány” szertartásait.{{refhely|Rentería 2007|20.}}
===Ünnepek===
Ünnepeik a természethez, többnyire az emberi élet fontos eseményeihez kapcsolódnak, így a nyár első újholdjakor kezdődő szeri újév<ref name="unam">{{hiv-web |url=http://www.jornada.unam.mx/reportajes/?id=seris |cím=La nación seri, un paraíso calcinante de desierto, mar, cultura y autonomía |kiadó=Jornada UNAM |szerző=Arturo Jiménez |nyelv=spanyol |elérés=2015-12-02}}</ref> megünneplésén kívül tartanak szertartásokat születésekkor és halálozásokkor is, valamint amikor a fiatal lányok elérik azt a kort, amikortól anyák lehetnek. Emellett megünneplik az is, amikor egy-egy nagyobb kosár elkészül, illetve amikor valaki egy [[kérgesteknős]] csontjára talál rá. Dalaik és meséik főként az egykori harcosok hőstetteiről, a tengerről és cápákról szólnak. Szertartásaikon a zenét és a hangokat fából és bádogból készült eszközökkel keltik, valamint felfordított tálakon dobolnak. Egyik jellegzetes hangkeltő eszközük a reszelőhöz hasonlatos ''omichihuatli''.<ref name="cdi"/><ref name="isc">{{hiv-web |url=http://www.isc.gob.mx/prensa.php?id=714 |cím=Costumbres y tradiciones comca ac |nyelv=spanyol |szerző=Alejandrina Espinoza Reyna |kiadó=Instituto Sonorense de Cultura (ISC) |elérés=2015-12-01 |dátum=2010-03-16}}</ref>
| |||