„Hidrogén” változatai közötti eltérés

A hidrogén vegyületeit gyakran nevezik [[hidridek]]nek, mely kifejezés használata meglehetősen tág értelmű. A „hidrid” kifejezés azt sugallja, hogy a H-atom negatív vagy anionos jellegű, amelyek jelölése H^-, és akkor használjuk, amikor a hidrogén nálánál [[Elektronegativitás|elektropozitívabb]] elemmel képez vegyületet. A hidrid anion létezését [[Gilbert Newton Lewis|Gilbert N. Lewis]] vetette fel 1916-ban, az I. és II. főcsoprt sószerű hidridjei számára, és Moers bizonyította 1920-ban [[lítium-hidrid]] (LiH) olvadékelektrolízisével, melynek során az anódon [[sztöchiometria|sztöchiometrikus]] mennyiségű hidrogén keletkezett.<ref name="Moers">{{cite journal|last=Moers |first=Kurt |title=Investigations on the Salt Character of Lithium Hydride |journal=Zeitschrift für Anorganische und Allgemeine Chemie |year=1920|volume=113|issue=191|pages=179–228|doi=10.1002/zaac.19201130116}}</ref> Figyelembe véve a hidrogén alacsony elektronegativitását, az I. és II. főcsoporton kívüli fémek esetében a kifejezés meglehetősen megtévesztő. A II. főcsoport hidridjei közül kivétel a BeH₂, amely polimer. A [[lítium-alumínium-hidrid]]ben az AlH₄⁻ anion az Al(III)-hoz erősen kötődő hidridionokból áll.