„Sonorai fafaragó kézművesség” változatai közötti eltérés

A [[mexikó]]i [[Sonora]] államban nagy hagyománya van annak, hogy az ott élő [[szerik|szeri indiánok]], valamint kisebb számban a [[jakik]], a [[majók]] és a [[papagók]] is az ''[[Olneya tesota]]'' nevű fából dísztárgyakat faragnak.<ref name="biodiv">{{hiv-web |url=http://www.biodiversidad.gob.mx/especies/especies_priori/fichas/pdf/paloFierro.pdf |cím=Palo Fierro |kiadó=biodiversidad.gob.mx |nyelv=spanyol |formátum=PDF |elérés=2015-07-21}}</ref> ABár a szerik már az ősidőkben is készítettek ilyen faragványokat, a kézművesség mai fajtája csak 1961-től kezdve alakult ki, amikor a nehéz gazdasági helyzet új bevételi források keresését kívánta meg. ''José Astorga'' volt az, aki először kanalakat és egyéb eszközöket faragott, majd mivel ezeket nem tudta nagy sikerrel értékesíteni a turistáknak, ezért elkezdett állatfigurákat is megmintázni. Ezeket már sokkal szívesebben megvásárolták az odalátogatók, és jól is fizettek értük, így hamarosan a szeri közösség több mint fele bekapcsolódott a fafaragásba. Bár a vevők visszajelzései és igényei folyamatosan alakították a szobrok stílusát,<ref name="cdi">{{hiv-web |url=http://www.cdi.gob.mx/dmdocuments/seris.pdf |szerző=Rodrigo Fernando Rentería Valencia |cím=Seris – Pueblos Indígenas del México Contemporáneo, 22–24. oldal |kiadó=Comisión Nacional para el Desarrollo de los Pueblos Indígenas (CDI) |nyelv=spanyol}}</ref> a legtöbb tárgy azóta is a sivatagban és a tengerben élő állatokat ábrázolja, devalamint előfordulnak növények, stilizált emberalakok és a kétarcú hold jelképe is.<ref name="lut">{{hiv-web |url=http://www.lutisuc.org.mx/indexeab1.html?p=1167 |cím=Artesania Seri (Comca’ac): PALO FIERRO |kiadó=Lutisuc, Sonora Es |év=2008 |elérés=2015-07-22 |nyelv=spanyol}}</ref>

A 20. század végére az ''Olneya tesota'' fa már annyira megritkult (igaz, nem elsősorban a kézműves felhasználás miatt, hanem mert faszén előállítására, sőt, tűzifának is használták), hogy ez a faj létezését veszélyeztette, sőt, azét a több tucat másik fajét is, amelyek ezzel a növénnyel társulásban élnek. Ezért 1995-ben a ''Mexikói Népművészeti és Népi Kulturális Szövetség'' (''Asociación Mexicana de Arte y Cultura Popular'') programot indított annak érdekében, hogy felkutassanak más fákat, amelyek anyagával az Olneya tesota helyettesíthető.,<ref name="biodiv"/><ref name="desc"/> a szerik közül pedig voltak olyanok is, akik fa helyett köveket kezdtek el megmunkálni. Ez az amerikai turisták egy részének annyira megtetszett, hogy többen Kaliforniából hoztak nekik saját köveket, hogy azokat is faragják meg.<ref name="cdi"/>