„Az Egyesült Királyság parlamentje” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Uno20001 (vitalap | szerkesztései)
a Uno20001 átnevezte a(z) Anglia parlamentje lapot a következő névre: Angol parlament: Véleményem szerint az „Anglia parlamentje” nem megfelelő cím.
Uno20001 (vitalap | szerkesztései)
Kis kiegészítés
1. sor:
=== Bevezető ===
 
Ebben a szócikkben az angol parlament kialakulását tekintjük át [[1066]] és [[1707]] között. A kezdő időpont önkényes és egybeesik az 1066-os normann hódítás időpontjával. Ez az időpont egy hatalmi változás időpontja, nem lehet valamiféleképp a parlament kialakulásával összefüggésbe hozni. A végső időpont azzal kapcsolatos, hogy [[1707]]-ben az angol parlament összeolvadt a skót parlamenttel, annak megfelelően, hogy [[Acts of Union 1707|a két ország egyesült]] [[Nagy-Britannia]] (Great Britain) néven.
 
== A legfontosabb események 1066 és 1707 között<ref>{{cite web|title=A parlamentarizmus kialakulása|url=http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/a-kozepkor-tortenete-476-1492/a-parlamentarizmus-kialakulasa/az-angol-parlament-kialakulasa-12-13-szazad|accessdate=19 December 2015}}</ref>==
=== A legfontosabb események 1066 és 1707 között ===
 
=== Feudális rendszer ===
[[I. Vilmos angol király|Normann Vilmos király]] [[1066]]-ban [[Feudalizmus|feudális rendszert]] vezetett be Angliában. Mielőtt törvényeket hozott volna meghallgatta legnagyobb hűbéreseit (akiknek földeket juttatott).
 
=== Magna Charta ===
[[János angol király|János király]] [[1215]]-ben a bárók nyomására kiadta a [[Magna charta libertatum|Magna Cartát]], amelyben biztosította a legfőbb alattvalóiból álló tanácsot (Nagy Állam-tanács), hogy azok egyetértése nélkül nem vet ki vagy hajt be adót. A Charta pontjai biztosították a nemesek szabadságjogait, és megfogalmazták az uralkodóval szembeni nemesi ellenállás jogát is.
 
=== A parlamentarizmus kiformálódása ===
A parlamentarizmus kiformálódása János fia, [[III. Henrik angol király|III. Henrik]] uralkodása alatt kezdődött el, és egy-két nemzedék alatt be is fejeződött. [[1258]]-ban ismét fellázadtak a bárók [[V. Simon de Montfort]] vezetése alatt, de ezúttal bevonták a mozgalomba a közrendűeket is, és [[1265]]-ben olyan gyűlést hívtak össze, amelyen minden [[Gróf|grófság]] és város két-két követtel képviseltette magát. Innen számítható az angol parlamenti monarchia kezdete. A király ugyan leverte a mozgalmat, de maga a parlamentum intézménye fokozatosan meggyökeresedett. Lassan összeállt azoknak a főrangú uraknak, az egyházi és világi „főrendeknek”, [[Lord|lordoknak]] a listája, akiknek hivataluknál, vagyonuknál és tekintélyüknél fogva minden gyűlésre személyre szóló meghívót illett küldeni. Akiknek ilyen nem járt, azokat a „közrendűek” sorába számították, őket testületileg hívták meg és választott képviselőik képében voltak jelen a tanácskozásokon. A két csoport elkülönülve, két „házban” ülésezett, az előkelők a „felsőházban”, vagyis a Lordok Házában, a közrendű követek pedig az ƒ„alsóházban”.
 
== Lásd még ==
* [[Nagy-Britannia]]
 
== Külső hivatkozások ==
* [http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/a-kozepkor-tortenete-476-1492/a-parlamentarizmus-kialakulasa/az-angol-parlament-kialakulasa-12-13-szazad Sulinet: A parlamentarizmus kialakulása]
 
== Jegyzetek ==
[[I. Vilmos angol király|Normann Vilmos király]] [[1066]]-ban [[Feudalizmus|feudális rendszert]] vezetett be Angliában. Mielőtt törvényeket hozott volna meghallgatta legnagyobb hűbéreseit (akiknek földeket juttatott). Utódjai közül [[János angol király|János király]] [[1215]]-ben megerősítette a [[Magna charta libertatum|Magna Cartát]], amelyben biztosította a legfőbb alattvalóiból álló tanácsot, hogy azok egyetértése nélkül nem vet ki vagy hajt be adót. Ebből a tanácsból kiindulva alakult ki az angol parlament évszázadok alatt.
{{reflist}}