Wikipédia

„Vének” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
27. sor:
 
== Története és mai élete ==
A falu valószínűleg egy telepesről kapta nevét. Erről tanúskodik [[I. László magyar király|Szent László]] birtokfelsorolása, melyben a helység ily módon szerepelt. VéneknekVének neve többféle elnevezéseírásmóddal létezettis előfordult az évszázadok során: ''Weinuch'', ''Weinick,'' és ''Wének''. A település régóta lakott vidék. [[I. István magyar király|I. István]] király uralkodása alatt már létezett. Akkoriban a pannonhalmi apátság tulajdonát képezte a halászfalu. Az itt élőknek kötelességük volt az apátot Zigeth„Zigeth-főigfőig” vinni és a hajósi szolgálatot ellátni. Továbbá hálókat kellett szőniük és vizákat fogniuk a szentmártonhegyiek számára.
 
Egy [[II. András magyar király|II. András]] király korában kelt oklevélben említés történt Vénekről. Ebben a falu lakói a főapát ellen emeltek panaszt. Történt ugyanis, hogy az itt élő házas- és legényembereket az egyházi méltóság korlátlan ideig tartotta a csepeli révben révészként. A felháborodás jogos volt, hiszen házas férfit egy hónapnál, legényembert pedig három hónapnál tovább nem lehetett otthonától távol tartani. Az okmányból az is kiderült, hogy a főapát a Véneken élő halászoktól az összes hal beszolgáltatását követelte, miközben csak nagyböjt idején és csak abban az esetben kellett a zsákmányt átadni, ha a halfogó szerszámokat a pannonhalmiak adták.
[[Fájl:Venek Jurta tabor.JPG|200px|balra|bélyegkép|A jurta tábor]]
 
A településről a következő említések [[1216]]-ból és [[1225]]-ből valóak, amikor a pápa megerősítette a bencések tulajdonát. Majd [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] király egyik okiratában szerepelt ''Weynuch'' írásmóddal, mint apátsági halászok által lakott praedium. „''Második honalapítónk''” az akkoriban itt élő közel 70 háznép kötelességét és kiváltságait is meghatározta.
 
[[1594]]-ben a törökök Vének felett keltek át a Dunán, hogy a Szigetközben táborozó magyar sereget megtámadják. Ugyanebben az esztendőben, Győr ostromakor a helység elpusztult. A török időkben elhagyott vidék volt, s a pannonhalmi levéltárban található iratok szerint csak [[1713]]-ban népesült be újra. Ekkor németeket költöztetett ide a főapát, akik Apfeldorfnak = Almafalunak nevezték el ezt a helységet( valószínűleg az itt található sok almafa miatt. Később a környező szigetközi falvakból, valamint a [[Csallóköz]]ből érkeztek ide lakók.
 
A 19. század legjelentősebb eseménye kétségtelenül az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-49-es szabadságharc]] volt. Akkoriban a településen mindössze egy nemesember élt. [[1851]]-ben viszont elvették tőle az előjogokat biztosító nemességet. Történt ugyanis, hogy a „véneki nemes” a győri helyőrség 6 dragonyosának egyik lovát megvette, s 1851-ben azzal ment el a piacra. A paripát a császáriak felismerték és ez elég volt ahhoz, hogy visszavonják nemességét.
[[Fájl:Venek rktemplom.JPG|200px|balra|bélyegkép|A rk.római katolikus templom]]
A 20. század elején a településről sokan vándoroltak ki Amerikába szerencsét próbálni. Az [[első világháború]] óriási áldozatot követelt a falutól. Összesen 15 véneki lelte halálát a pusztító harcokban. A Tanácsköztársaság idején Vének önálló község volt. Az [[1920-as évek]]ben a molnárok befejezték működésüket a Nagy-Dunán, s közülük sokan költöztek el a szomszédos [[Gönyű]]re. Az [[1936]]-ban kezdődő spanyol polgárháborúnak volt egy véneki áldozata, aki 1934-ben távozott Magyarországról.
 
Iskola: Büszkék lehettek az itt élő emberek az iskolára és elsősorban tanítójukra Pados Józsi bácsira, hiszen az akkori kornak a kimagasló kulturális életét köszönhették neki a véneki gyerekek és felnőttek egyaránt. 44 évig tanított, nevelt és intézkedett a falu fejlődését szem előtt tartva. Az iskolát a körzeti iskola megépítése után [[1975]]-ben megszüntették, de ő még 7 éven átsegítette a véneki embereket. 1982-ben, 72 éves korában hunyt el, s vele együtt elment egy korszak is.
 
Közvetlenül a II. világháború befejezése után 1945-ben megalakult a Földosztó Bizottság, s felosztották a főapátsági birtokot. [[1947]] őszén kezdték el Vének villamosítását, s 1948 májusában kapcsolhatták fel a villanyt az otthonokban. Ugyanebben az évben szervezték meg a „Földművesszövetkezetet”, melyet később a „Győr- és Vidéke FMSZ”-hez csatoltak. [[1950]]-ben alakult meg Vének és Kisbajcs közös tanácsa. Négy év múlva pedig '''óriási árvíz sújtotta a települést''' (az 1954-es dunai árvíz). A régi házak közel 30%-a elpusztult. 1959-ben megalakult a „Két-Duna Termelőszövetkezet”, mely 1960-ban egyesült a kisbajcsi „Petőfi Termelőszövetkezet”-tel, 1962-ben pedig a nagybajcsival .
 
1982-ben, a Vének község belterületének északkeleti szélén található „'''Aranykert'''”„Aranykert” nevű liget bekerült a Természetvédelmi Törzskönyvbe. Arról nevezetes ez a terület, hogy itt áll 12 db kocsányos tölgyfa, melyet a faluban élők ősei telepítettek. Ezek közül hetet 1896-ban ültettek a honfoglalást irányító hét vezér tiszteletére. A fennmaradó öt tölgyet pedig két év múlva 1898 őszén helyezték el Erzsébet királyné emlékére.
 
1990-ben [[Győr-Moson-Sopron megye]], [[Komárom-Esztergom megye]] és [[Vas megye]] Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetei üdülőkomplexumot építettek Véneken. A Dunához közeli épületben elsősorban a hivatásos nevelőszülők és az általuk nevelt állami gondozott gyermekek üdülhetnek. 1994-ben pedig a Győr-Moson-Sopron Megye Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztálya, valamint a megyei tisztiorvosi intézet egészségvédelmi osztálya szervezett egy tábort az általános iskolát befejezett fiatalok részére. Így minden nyáron kis- és nagy diákok zsivaja hallható a településen és környékén.
78. sor:
{{Portál|Győr-Moson-Sopron megye||Magyarország||Földrajz}}
 
{{DEFAULTSORT:Venek}}
[[Kategória:Győr-Moson-Sopron megye települései]]
[[Kategória:A Szigetköz települései]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Vének”