Wikipédia

„Védőoltás” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a fejem rá, hogy f-fel kell írni a magyarban
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 798 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
14. sor:
[[Fájl:Immunizacio.jpg|400px|bélyegkép|jobbra]]
 
*'''Aktív immunizáció''': a vakcina élő, gyöngített kórokozókat vagy inaktivált, elölt kórokozókat tartalmaz. A szervezet immunrendszere a beadott védőoltásra immunválasszal reagál. Ez részben celluláris (sejtes), részben humorális (ellenanyagtermelés) válasz. A celluláris (sejtes) immunválaszban fehérvérsejtek (T és B limfociták), valamint makrofágok vesznek részt. A humorális válasz az adott kórokozóval szembeni ellenanyag termelődésének kiváltása.
*'''Passzív immunizáció''': egy bizonyos kórokozó ellen már kész ellenanyagot, azaz specifikus antitesteket juttatunk a szervezetbe. Ilyen védelemben részesülhetnek, akiknek: 1. védekezőrendszere nem tud megfelelően válaszolni a fertőzésre (gyengült immunrendszer); 2. nincsenek oltva, amikor a fertőzést megkapják (pl. veszettség); 3. ha várható egy kórokozóval való találkozás, de nincs idő a teljes oltássorozat beadására (pl. külföldi utazással kapcsolatos oltások). A passzív immunvédelem néhány napig/hétig tart, amíg ki nem ürülnek a beoltott antitestek.
 
<!--Magyarország egészségügyi törvényének ('''1997. évi CLIV. tv.''') 80.§-a értelmében:
298. sor:
Egyes érvelések szerint a kisgyermekek immunrendszere még nem elég érett ahhoz, hogy több, egymás után beadott oltással megbirkózzon (vagy akár egyetleneggyel is), ami mellékhatásokhoz, megbetegedésekhez vezethet. Ez a félelem nagyrészt alaptalan, mivel az oltásokban fellelhető anyagok csak nagyon kis mennyiségben vannak jelen. Egy csecsemő immunrendszere egy átlagos hétköznapon is sokszorosan több kórokozónak van kitéve, mint amennyit egy védőoltással befecskendeznek neki.<ref name="shiftingh">{{Cite web|url=https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2908388/|title=Vaccines and Autism: A Tale of Shifting Hypotheses|accessdate=2015-05-05}}</ref>
 
Az igaz, hogy a jelenleg több beadandó kötelező és ajánlott oltás van, mint évtizedekkel ezelőtt, de az oltásokkal beadott oltóanyagok koncentrációja annak csak a töredéke: Az Egyesült Államokban a '80-as években beadott oltások tízszeresen terhelték az immunrendszert a jelenlegieknél.<ref name="shiftingh"/> A gyermekkorban általában előforduló betegségek, mint például a középfül-gyulladás sokkal nagyobb terhelést jelentenek az immunrendszernek, mint az oltások.<ref>{{Cite web|url=http://iai.asm.org/content/9/6/1028.full.pdf|title=Immune Response to Acute Otitis Media in Children|accessdate=2015-05-05}}</ref>
 
===Higanytartalmú védőoltások===
Kételyek merültek fel a higanytartalmú védőoltások biztonságosságával kapcsolatban, mivel a [[higany]] egy köztudottan rendkívül mérgező anyag, és így úgymond logikus, hogy a védőoltásban nincs helye.
 
Ez a gondolatmenet azon az ismereten alapszik, hogy léteznek higanytartalmú védőoltások, pedig nem. A félreértés egy tiomerzál nevű molekulához vezethető vissza, ami viszont tényleg részét képezi egyes védőoltásoknak. A tiomerzál egy szerves vegyület (másnéven: nátrium-etil-higany-tiobenzoát) amelynek egyik alkotóeleme a higany (Hg), de ez nem azt jelenti, hogy a vegytiszta higanynak bármelyik tulajdonsága jelen lenne a molekulában (például nem szupravezető) - ellenben a higany szerves vegyületei is mérgezőek és veszélyesebbek az elemnél vagy annak szervetlen vegyületeinél, mivel könnyebben felszívódnak.<ref>{{Cite web|url = https://hu.wikipedia.org/wiki/Higany#Biol.C3.B3giai_.C3.A9s_k.C3.B6rnyezeti_hat.C3.A1sai|title = A higany környezeti hatásai|author = |accessdate = {{subst:#timel:Y-m-d}}}}</ref> <ref>{{Cite web|title = Országos Epidemiológiai Központ honlapja|url = http://www.oek.hu/oek.web?nid=823&pid=1|work = www.oek.hu|accessdate = 2015-12-25}}</ref> A tiomerzált tartósítóanyag gyanánt teszik bele egyes oltásokba és az eljárás teljesen biztonságos, mivel a tiomerzál nem lép kölcsönhatásba az oltóanyaggal - tehát annak minőségét nem rontja.<ref>{{Cite web|url=http://www.oltasbiztonsag.hu/?Tiomerz%E1l&pid=108|title=Tiomerzál|publisher=vacsatc.hu|accessdate=2015-05-05}}</ref>
A félreértés egy tiomerzál (nátrium-etil-higany-tiobenzoát) nevű szerves vegyületre vezethető vissza, amit „etil-higany”-nak is neveznek,<ref name=GACVS2003>{{Cite web|title = Országos Epidemiológiai Központ honlapja|url = http://www.oek.hu/oek.web?nid=823&pid=1|work = www.oek.hu|accessdate = 2015-12-25}}</ref> ennek egyik alkotóeleme a higanyatom (Hg) ahhoz hasonlóan, ahogy a víznek egyik alkotóeleme a hidrogén. A tiomerzál tartósítóanyagként részét képezi egyes védőoltásoknak. A WHO-nak a védőoltások biztonságával foglalkozó Globális Tanácsadó Bi­zottsága (GACVS) a legújabb farmakokinetikai vizsgálatok alapján meg­állapította 2003 augusztusi állásfoglalásában, hogy nincs bizonyíték az egyes oltóanyagokban alkalmazott tiomerzál (etil-higany) toxikus mivoltára.<ref name=GACVS2003/>
 
Az MMR-vakcinákhoz hasonlóan a tiomerzál tartalmú oltásokkal szemben is megfogalmazódott az a vád, hogy az oltások beadása megnöveli az autizmus kialakulásának kockázatát. Hviid és munkatársai 467 ezer, 1990 és 1996 között született gyerek életútját követték nyomon, és minden egészségügyi beavatkozást (beleértve a kapott oltásokat) feljegyeztek és az adatok elemzése után kiderült, hogy a tiomerzált tartalmazó oltásokkal védettek, az oltottak, de tiomerzált tartalmazó oltásokat nem kapók és a teljesen oltatlanok között ugyanolyan gyakorisággal fordulnak elő az autizmus tünetei.<ref>{{Cite web|url=http://jama.jamanetwork.com/article.aspx?articleid=197365|title=Association Between Thimerosal-Containing Vaccine and Autism|accessdate=2015-05-05}}</ref> Heron és munkatársai hasonló elemzésnek vetettek alá 14 ezer, 1991 és 1992 között született gyereket, és hasonló eredményre jutottak.<ref>{{Cite web|url=http://pediatrics.aappublications.org/content/114/3/577.long|title=Thiomersal exposure in infants and developmental disorders|accessdate=2015-05-05}}</ref>
351. sor:
* {{hely|Lorenzi et al. 2010}} {{cite journal |author=Lorenzi JC, Trombone AP, Rocha CD, ''et al.'' |title=Intranasal vaccination with messenger RNA as a new approach in gene therapy: use against tuberculosis |journal=BMC Biotechnol. |volume=10 |issue= |pages=77 |year=2010 |pmid=20961459 |pmc=2972232 |doi=10.1186/1472-6750-10-77 |url=}}
 
* {{hely|briandeer.com 2011}} {{citlib |cím=[http://briandeer.com/solved/solved.htm Solved - the riddle of MMR] |szerző=Brian Deer |év=2011 |hó=január}}
 
* {{hely|scienceblogs.com 2009}} {{citlib|cím=[http://scienceblogs.com/insolence/2009/02/why_am_i_not_surprised_it_looks_as_thoug.php Why am I not surprised? It looks as though Andrew Wakefield probably falsified his data] |hó= February |nap=8 |év= 2009 |szerző= Orac}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Védőoltás”