|
[[Kép:Ishtar goddess.jpg|280px|thumb|Istár a növényi és állati vegetáció, a szerelem, a viszály, a termékenység, az anyaság stb. istennője.]]
[[Kép:Glazed Ishtar from a Parthian coffin.JPG|180px|thumb|Mázas Istár-szobor egy [[párthusok|párthus]] koporsóból]]
Az akkád-babiloni '''Istar''' a sumer '''Innin''', '''[[Inanna]]''' vagy '''Ninanna''' („az ég úrnője”, [[ékírás]]sal {{ékírás|4|𒀭𒈹}} [sumer <sup>[[dingir|d]]</sup>Inanna] vagy {{ékírás|4|𒀭𒌋𒁯}} [akkád ''Ašdar''] vagy {{ékírás|8|𒀭𒈹}}, {{ékírás|9|𒀭𒈹}}, {{ékírás|10|𒀭𒈹}}, {{ékírás|11|𒀭𒈹}}, {{ékírás|18|𒀭𒈹}}, {{ékírás|19|𒀭𒈹}}) megfelelője, a [[mezopotámiai mitológia|mezopotámiai mitológiában]] a növényi és állati vegetáció, a szerelem, a viszály, a termékenység, az anyaság stb. istennője. Ezen funkcióiban különböző istenek felesége. Istarként a háború istennője is volt, és olykor szakállal ábrázolták. Több városban – például [[Uruk]], [[Agade]], [[Assur (település)|Assur]], [[Ninive]] – is volt szentélye. Uruki szentélykörzete [[Éanna]], ahol az írás legrégebbi emlékét találták. '''Niusziana''' néven asztrális istenként, „a reggeli felmenetel csillagaként”, azaz a [[Vénusz]] bolygó reggel keleten látható, Hajnalcsillag alakjaként is tisztelték. Egy istenlistában <sup>d</sup>kára-šul néven szerepel, ami valószínűleg a <sup>d</sup>''iš-tar šá qar-ra-a-di'', azaz a ''harcos Istár'' módosulása.<ref>{{Opcit|n=RLA|o=408}}</ref>
Nevének régebbi alakja a nyugati sémi '''Asdar''', majd '''Asztar''', keleti sémi '''Astarta''' volt. A későbbi korokban kultusza széles körben elterjedt, sok istennővel azonosították, többek között közéjük tartozott [[Pallasz Athéné|Athéné]] és [[Aphrodité]] együttese is. Eredetét tekintve Innin szubsztrátumistenség, azaz a [[eufráteszi nép|sumerek előtti nép]] nyelvéből került sumeresített névvel a sumer-akkád pantheonba.
[[Kép:B153ellst.png|thumb|left|150px|Inanna ékírásos neve (determinatívuma, a [[dingir]] hiányzik belőle)]]
== A panteonban elfoglalt helye ==
'''Innin''' az [[uruk]]i hagyomány szerint [[An]] égisten, az [[ur]]i hagyomány szerint [[Nanna]] holdisten lánya, [[Utu]] napisten nővére volt. Miután [[Enlil]] kiszorította [[An]]t a főhatalomból, [[Enlil]] lányának is nevezték. Képletesen még [[Enki]], mint bölcsességisten lányának is mondták.
Nincs állandó férje, mert ez szerelemistennő szerepének ellentmondana. Egyes mítoszok [[Dumuzi]] feleségeként írják le. [[Kis (település)|Kisben]] a város védőistene, [[Zababa]] feleségének mondták. Az [[Uruk]]ból származó [[III. uri dinasztia]] idején politikai okokból, az egységes pantheon létrehozásakor [[An]] – akinek Urukban volt a kultuszközpontja – felesége lett, és azonosították [[Antum]]mal.
== Szerepe ==
[[Kép:Dumuzi.png|thumb|left|150px|Innin és Dumuzi házassága]]
Eredetileg [[Uruk]], [[Kulaba]] és [[Zabalam]] helyi védőistennője volt. Az [[Enki és a világrend]] eposz szerint panaszkodik bölcs „atyjának”, hogy mellőzték őt, amikor szétosztották az isteni feladatokat. Enki a ''harc és pusztítás szeretetével'' ruházza fel, és a ''csábítás'' képességgel, hogy magához vonzza a férfiakat, de Istár a szexualitás minden vonatkozásának istennője is volt. Innin alakját legjobban a [[Uruki epikus ciklus|Dumuzi ciklus]] mutatja be, amiben ''makrancos, szeszélyes'', vőlegényébe szerelmes leányként mutatják be. A ciklus himnuszait, termékenységgel összefüggő énekei nyilván az ''újévi termékenységi kultusszal'' összefüggő énekek voltak, ahol a király játszotta Dumuzi, a papnő pedig Innin szerepét. Mindez politikai célzattal a [[III. uri dinasztia]] és az azt követő [[I. iszini dinasztia]] uralkodóinak istenítését szolgálhatta. Az [[Innin alvilágjárása]] eposz bemutatja – amiben az alvilág úrnője, [[Ereskigal]] megöli őt, de a termékenység halálával ő is csak szülési fájdalmakban fetreng, de nem tud szülni – hogy amíg Innin az alvilágban van, addig a földön a nemi élet és az élet egyáltalán szünetel.
''Kultúraterjesztő'' szerepben lép fel az [[Innin és az Ebeh hegység]] című eposzban, ahol a hegyet megszemélyesítő [[Ebeh]] szörnyeteggel száll harcba ''harcos istennő''ként. Ez talán [[Utu-hegal]] királynak a [[gutik]] elleni harcát tükrözi.
További fontos szerephez jut Innin, amikor az [[Innin és Enki]] című eposz szerint egy lakomán a lerészegedő Enkitől megszerzi a világot irányító [[me (mitológia)|me]] erőket felsoroló ''me''-sorstáblákat, amelyekkel a világ kormányozható. [[Innin]] lett a királyok sorsának, [[simtu]]jának megszabója, aki „nevet adott” nekik, aki „megnevezte” őket.
Az [[Innin és Sukalletuda]] című mítosztöredék a bosszúálló istennőt mutatja be.
[[Lagas]]ban az i. e. 3. évezred közepén a mindenség királynőjeként tisztelték.<ref>[http://cdli.ucla.edu/dl/lineart/P222502_l.jpg Cuneiform Digital Library] A képen az első és második mezőben a következő felirat áll: <sup>d</sup>inanna nin kur-kur-ra. A harmadik mezőben a készíttető, [[Éannatum|en-an-na-tum<sub>2</sub>]] neve. A „nin kurkurra” szó szerint azt jelenti, hogy „minden terület urnője, ami a földön van”, vagyis minden (idegen) ország királynője.</ref>
== Jelképe ==
Jelképe a szalagos (vagy copfos) gyűrű, ami [[képírás]]os jelévé is lett. Ez már a [[Dzsemdet Naszr-kor]]ban feltűnik a piktografikus szövegekben és a képzőművészetben. Másik jelképe a néha csillagot is formázó sokszirmú rózsa.
A történelem folyamán rengeteg istennővel összeolvadt a kultusza, illetve sok későbbi nép istennői származnak Istár alakjából. A legfontosabb kapcsolódó istennők:
* [[Inanna]]
* [[Asztarté]]
* [[Asratum]] (Asirtum)
|
