„Lengyelország három felosztása” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Helyesírási javítások (7. csoport: egybeírás/különírás) kézi ellenőrzéssel (Részt vevő mint melléknév és részt vesz két szóba)
nagy szejm
44. sor:
[[Fájl:Rzeczpospolita Rozbiory 2.png|bélyegkép|jobbra|300px|A második felosztás (1793.)]]
 
1790-ben, amikor a politikai légkör reménytelenül elromlott Lengyelország számára, Poroszország, halálos ellensége szövetségkötést kényszerített ki. A lengyel–porosz paktumot 1790-ben írták alá. A feltételek olyanok voltak, hogy a következő két felosztást előrevetítették. Ezt követően a [[Nagynagy Szejmszejm]] (1788-1792) által 1791-ben megalkotott [[Lengyelország májusi alkotmánya|Május 3-i Alkotmány]] – mely a második korszerű polgári alkotmány volt a világon – alkotmányos monarchiát teremtett, biztosította a [[Hatalmi ágak szétválasztása|hatalmi ágak elválasztását]] és egymástól való függetlenségét (jogalkotói, végrehajtói és bírói hatalom), alkotmányos jogokat biztosított a polgárságnak, és kiküszöbölte a Repnyin-alkotmány visszaéléseit. Mivel Lengyelország még egyszer reformokat mert hozni Oroszország engedélye nélkül, a császárnő ismét megharagudott és megtámadta 1792-ben.
 
A májusi alkotmány elfogadása az unió által azonnali agresszív válaszlépést váltott ki szomszédaiból, akik tartottak az unió megújulásától. A kialakult háborúban az oroszbarát mágnások, a targowicai konföderáció Ausztria semleges magatartása mellett harcot indítottak az alkotmányt védelmező lengyel erőkkel szemben. Elárulva porosz szövetségeseik által az alkotmány hű erők vereséget szenvedtek és a második és harmadik felosztásra a következő két évben sor került, és ezzel az unió sorsa megpecsételődött. A második felosztás alkalmával Oroszország és Poroszország egymást segítette hozzá elegendő terület szerzéséhez, így Lengyelország határain belül az 1772-es lakosságnak már csak egyharmada maradt.