|
| előd 1 = Csehszlovákia
| előd 1 zászló = Flag_of_Czechoslovakia.svg
| előd 2 = Magyarországi Tanácsköztársaság
| előd 2 zászló = Red flag.svg
| utód 1 = Csehszlovákia
| utód 1 zászló = Flag_of_Czechoslovakia.svg
| megalakulás éve = [[1919]]. [[június 16.]]
| megszűnés éve = [[1919]]. [[július 7.]]
| zászló = Red flag.svg
| főváros = [[Eperjes (Szlovákia)|Eperjes]]
== Megalakulása ==
Az [[1919]]. [[május]] 10-én a támadó [[Csehország|csehcsehszlovák]] haderő ellen indított ellentámadás során sikerült visszafoglalni a magyaroknak [[Salgótarján]]t és [[Miskolc]]ot. Ezután vette kezdetét az úgynevezett ''[[északi hadjárat (Magyarország)|északi hadjárat]]'', s a [[Vörös Hadsereg (magyar)|magyarbehatolt Vörösa Hadsereg[[Felvidék]] behatolt a Felvidékrere, a középső, valamint keleti országrészt felszabadítva. Az egyik hadseregcsoport, a ''[[16. felvidéki század]]'' (melyet többségében [[Szlovákia|szlovák]] nemzetiségű katonák alkottak) bevették [[Kassa|Kassát]] ([[június 11.]]), majd [[Eperjes (Szlovákia)|Eperjes]]tEperjest és végül [[Bártfa|Bártfát]], elérve a lengyel határt.
A [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] vezetői és legfőkébb Kun Béla hangoztatta a világforradalmat, ám Kun ténylegesen csak a környezet forradalmasodását szerette volna.<ref> [https://www.youtube.com/watch?v=QbgXlKafcjQ Vitatott személyek: Kun Béla] </ref> Ilyen körülmények közt került sor [[Eperjes (Szlovákia)|Eperjesen]] a Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltására, amelynek elnökévé a [[Csehország|cseh]] kommunista [[Antonín Janoušek]]et tették. Az új proletárállam vezetői részben [[Budapest]]ről jött internacionalisták voltak, ám a független [[Szlovákia]] hívei közül is támogatták őket.
=== [[Népbiztos]]ai ===
== Története ==
[[Antonín Janoušek|Janoušek]] a [[Magyarországi Tanácsköztársaság]]hozTanácsköztársasághoz hasonló apparátusú proletárdiktatúra kiépítését vette tervbe. A helyi lakosság azonban nem támogatta [[Antonín Janoušek|Janoušek]] kormányát, amelynek fennállása rövidesen már teljességgel a [[Vörös Hadsereg (magyar)|magyar Vörös Hadsereg]] jelenlététől függött.
A [[Csehszlovákia|Csehszlovákcsehszlovák Államállam]] vezetői az új állam kikiáltását úgy értékelték, mint a [[Felvidék]] visszahelyezését [[Magyarország|magyar]] fennhatóság alá, míg az [[antant]]ot egyre jobban nyugtalanította, hogy immár két bolsevista dominanciájú államalakulat volt a térségben és tartottak attól, hogy a kommunizmus ennek hatására még nagyobb erővel fog előre törni [[Európa|Európában]].
Államosítottak minden 20 munkásnál többet foglalkoztató üzemet, 50 holdon felüli földbirtokot és az egyházi birtokokat. Létrehozták a (szlovák) Vörös Hadsereget, melynek létszáma június végére elérte az 50 ezer főt.
[[Georges Clemenceau]] [[Franciaország|francia]] miniszterelnök [[június 13.|június 13-i]] táviratában ígéretet tett arra, ha feladja [[Szlovákia|Szlovákiát]] a [[Vörösmagyar Hadsereg (magyar)|Vörös Hadsereg]], akkor a [[Tiszántúl]]ról kivonják a megszálló [[Románia|román]] erőket.
== A szlovák tanácsállam megszűnte ==
A tanácsállam vezetői – akiknek csupán a hatalom megtartása volt az érdekük –, beleegyeztek [[Georges Clemenceau|Clemenceau]] követelésébe és a magyar haderő kivonult a [[Felvidék]]rőlFelvidékről [[július 7.|július 7-én]], helyére a [[Csehszlovákia|csehszlovák]] hadsereg tért vissza.
Ezzel kevesebb, mint háromhétnyi fennállás után a szlovák tanácsállam megszűnt.
| 