„Iguazú Nemzeti Park” változatai közötti eltérés

A park állatvilágában több veszélyeztetett faj is fellelhető: [[jaguár]], [[közönséges tapír]], [[ocelot]], [[koati]], [[sörényes hangyász]], és [[pápaszemes kajmán]]ok. A madarak közül megtalálhatók a [[nagy sarlósfecske|nagy sarlósfecskék]], [[tukánfélék|tukánok]], [[Kolibrifélék|kolibrik]], és [[trogonfélék]], az emlősök közül az [[ormányos medve]], és változatosváltozatosak a pillangók. Növényvilága több mint 2000 fajból áll.

Az [[Iguazú folyó]] 1320 km út után a [[Paraná folyó]]ba ömlik 23 km-rel a vízesésen túl. A parkon belül 1500 m széles, és először dél felé kanyarodik, majd észak felé fordul, s így egy nagy U-alakot formál. Partjai fában sűrűn benőttek, s olyan példányok találhatók itt, mint a [[tarajos korallfa]], amelynek virága Argentína nemzeti virága. A park növényvilágánalnövényvilágának sajátossága a [[Tabebuia heptaphylla]] és a [[Tabebuia pulcherrima]], a [[Euterpe oleracea]] és a 40 m magas [[Aspidosperma polyneuron]].

A park területén már {{szám|10000}} évvel ezelőtt laktak, a vadászó-gyűjtögető életmódot folytató Eldoradense kultúra tagjai. KrI. usz. [[1000]]-ben érkeztek ide a [[guaranik|guaraní]] indiánok, akik új agrártechnológiákat hoztak magukkal, s hagyatékuk még élénken él ezen a területen (a folyó neve a guaraní ''y guasu'' kifejezésből ered, jelentése ''nagy víz''). A [[Spanyolország|spanyol]] és [[Portugália|portugál]] hódítók a [[16. század]]ban jelentek meg, az első [[európa]]i, aki eljutott ide Álvar Núnez Cabeza de Vaca volt [[1542]]-ben. A [[Jézus Társasága|jezsuita]] [[misszionárius]]ok [[1609]]-ben érkeztek..