„Karthágó” változatai közötti eltérés

Karthágó lerombolása után szerepét, és a terület adminisztrálását egy rómaiakkal szövetséges államszervezet, Utica vette át, akik a Pun birodalmat Rómába integrálták. A mezőgazdasági átalakítások következtében viszont megváltozott a folyók ökoszisztémája, ezért a terület fővárosát, Karthágót ujjászervezték, és újjáépítették. Fenntartása a kezdeti sikertelenségeket követően lehetővé vált, és a város a Római Birodalom második legnagyobb városává vált időszámításunk előtt 44-re. A kereszténység gyakorlását 397-ben engedélyezték a területen hivatalosan, eddigre a Punok nagy része keresztény vallású volt már. A Nyugatrómai birodalom bukását követően egy rövid időre elfoglalták a területet a [[vandálok]], de a Keletrómai birodalom sikerrel visszafoglalta. 686-tőltól kezdve az arabok támadásai folyamatossá váltak, és a területet elfoglalták.

Sem a római, sem a karthágói haderő nem volt képes ellenállni a támadásnak, így 695-ben az Arabok elfoglalták a várost, és benyomultak az Atlasz hegységbe is. A rómaiak megkísérelték visszafoglalni a területet, de ez nem sikerült nekik. Az arabok lerombolták Karthágó falait, a kikötőket megsemmisítették, és a várost levágták az ivóvízhálózatról. Szerepét ezt követően [[Tunisz]] vette át, ami a népességének növekedése révén összeépült Karthágóval, ez már Arab uralom alatt történt. A környéket ettől kezdve Karthágó helyett Tunéziának nevezik. A francia IX. Lajos 1270-banben hadjáratot vezetett az arabok ellen, és elfoglalta Karthágót, de vérhas járvány tört ki, ezért a hadseregével együtt el kell menekülnie.