„Kőszegi vár” változatai közötti eltérés

Legismertebb ostromát az [[1532]]-ben [[Bécs]] városa felé vonuló [[I. Szulejmán oszmán szultán|Szulejmán török szultán]] óriási seregétől szenvedte el, aki ellen [[Jurisics Miklós]] várkapitány mintegy ezerfőnyi, kisebb részben katonáiból, de inkább a bemenekült környékbeli jobbágyokból szervezett védősereget. A huszonöt napos viadal során az [[Oszmán Birodalom]] hadai minden lehetséges eszközt bevetettek. Végül közös megegyezéssel nyolc toronyra nyolc török zászlót engedtek kitűzni a magyarok, így a szultán számára látszólagos győzelmet jelenthetett neki Ibrahim török nagyvezér, így elvonulhattak Kőszeg falai alól déli irányba. A szultán a Király-völgy, és a Kálvária-hegy közötti dombról követte az eseményeket. Ez a hely azóta a Szultán-domb elnevezést viseli. Mivel [[Bécs]] városát jelentős osztrák seregek biztosították. [[I. Ferdinánd magyar király|Habsburg Ferdinánd]] a hősies vitézségéért Jurisics Miklóst bárói rangra emelte és neki adományozta [[Kőszeg]] városát. Jurisics azonban fiú utód hátrahagyása nélkül halt meg, így visszakerült a királyi kamara kezelésébe. [[1695]]-banben a vár és az uradalom [[Esterházy Pál (nádor)|Esterházy Pál]] nádor birtokába került, majd a család egészen [[1931]]-ig birtokolta a kőszegi várat. Ezt követően eladták és honvédségi tulajdonba került [[1955]]-ig.