„Viškovo” változatai közötti eltérés

Az [[i. e. 6. század]]tól az illír japodok törzse élt ezen a területen. A japodok és a rómaiak után a keleti gótok és a bizánciak uralma következett. A szlávok a [[7. század]]ban érkeztek ide, azután a frankok, majd a horvát nemzeti királyok uralkodtak itt. [[1116]]-ban az isztriai területekkel együtt egészen Fiuméig az aquileai pátriárka és vazallusai a duinói grófok igazgatása alá került. [[1399]]-banben a duinói grófok kihalása után a Walsee grófi család birtokába jutott. Viškovo község teljes területe ebben az időben a [[kastav]]i uradalom része volt. A [[16. század]]i források megemlítik, hogy itt haladt át a Laibachot Fiuméval összekötő forgalom. Maga Viškovo település a történészek szerint a [[18. század]]ban keletkezett. Nevét pedig onnan kaphatta, hogy mivel kis dombon épült kiemelkedik a környező területből. Ezen a dombon épült fel az a Szent Mátyás apostol tiszteletére szentelt kápolna, melyről a település az eredeti nevét kapta. Nevének első formája az 1763 és 1784 között készített osztrák térképen bukkant fel. Hiteles adatok szerint Mária Terézia idejében a falu központjában egy császári címerrel ellátott kút volt, melyet azért építettek, hogy az erre átvonuló katonák itt megpihenhessenek és felfrissíthessék magukat.<ref>{{cite web|title=Viškovo-povijest|url= http://www.tz-viskovo.hr/index.php/hr/povijest|publisher=www.tz-viskovo.hr|accessdate=2013-3-28|language=horvát}}</ref>