„Erdélyi Múzeum-Egyesület” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
2. sor:
 
==Története==
Egy erdélyi tudós társaság létrehozását elsőként [[Bod Péter]] vetette fel Ráday Gedeonnak 1756. szeptember 20-án [[Ráday Gedeon]]nak írt levelében, majd 1760-ban, az ''Isten vitézkedő anyaszentegyháza históriája'' című művének előszavában. Tőle függetlenül 1781-ben [[Batthyány Ignác]] erdélyi római katolikus püspök is hasonló tervet fontolgatott. A 18. század végén az országgyűlés törvénybe iktatta az [[Aranka György (író)|Aranka György]] által kezdeményezett [[Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaság]] működéséhez nyújtandó segítséget, de az uralkodó ezt nem erősítette meg. Szintén nem kapta meg a bécsi kormány jóváhagyását [[Döbrentei Gábor]] tudományos egyesület létrehozására vonatkozó 1819-es javaslata. 1829-ben [[Bölöni Farkas Sándor]] készített tervezetet egy Erdélyi Nemzeti Múzeum alapításához, de pártfogás híján lemondott tervéről.<ref>Szinnyei 1891; Szabó T. 1942: 6–14. oldal; Egyed 2007: 152–153. oldal.</ref>
 
Az 1841–43-as erdélyi országgyűlés napirendjére tűzte a magyar nyelv hivatalossá tételét, az erdélyi magyar nemzeti színház, akadémia, politechnikum és nemzeti múzeum alapítását. 1842. június 21-én [[Kemény József]] és [[Kemény Sámuel|Sámuel]] grófok felajánlották könyv- és ásványgyűjteményüket a nemzeti múzeum létesítésének céljára.<ref>Egyed 2007: 154–155. oldal.</ref> 1843. január 16-án beterjesztették az Erdélyi Múzeum megalapításának terveit az uralkodónak, ám az [[erdélyi szászok|erdélyi szász]] rendek különvéleményüket fejezték ki. A jóváhagyás elmaradt, és a kérdés két évig nem is került napirendre. 1845 októberében a bécsi udvar a múzeummal kapcsolatos anyagok beküldését kérte az erdélyi főkormányszéktől, de előrelépés ezúttal sem történt. Az 1847-es országgyűlés ismét az uralkodóhoz fordult a múzeum ügyében, de nem kapott választ.<ref>Szinnyei 1902; Egyed 2007: 157–159. oldal.</ref>